Érdekes tapasztalatokat osztott meg a medveszakértő

Mint a központ vezetőjétől megtudtuk, jelenleg tizenhárom medvebocsot látnak el, idén egyelőre még nem került új állat a „medveárvaházba”. Évente egyébként átlagosan tíz-tizenöt medvéről gondoskodnak.

„A medve egy ragadozó állat, szüksége van az állati eredetű fehérjére, azonban tévhit az, hogy a medve, ha húst kóstol, vérmedvévé válik. Kevés az az időszak, amikor igényli a húst, a nyárnak nagy részén meg sem eszi vagy alig eszik húst” – magyarázta. Hozzátette, táplálkozás szempontjából

Amikor kiengedik az utolsó kertből a völgybe a medvéket, egy darabig még vissza-vissza járnak oda, a kihelyezett tápláléktöbblettel tudják befolyásolni, hogy mennyi időre térnek vissza; ha drasztikusan lecsökkentik az adagot, akkor már nem mennek vissza.

Ez nem így van, mert a természetben létezik az úgynevezett fiatalkori szétszéledésnek nevezett viselkedési sajátosság, ami azt jelenti, hogy az állatok, nemcsak a medvék, elhagyják a területüket, ahol születtek. A természet így próbálja megoldani a vérfertőzést és a genetikai állomány felhalmozódását” – fejtette ki. Mivel GPS-jeladóval és telefonnal ellátott nyakörvekkel jelöltek meg sok medvét az általuk gondozottak közül, az adatokból tudják, a megjelölt medvék nagy távolságokra, száz kilométernél is távolabb szélednek a központtól.

mutatott rá Bereczky.

A kezdetekkor egyébként az összest megjelölték a nevelt medvebocsok közül, de mivel ezek a követőrendszerek nagyon drágák, darabjuk háromezer euró körüli áron kapható, ma már csak egy-két egyedet követnek a kiengedés után. Egy-két évig gyűjtik az adatokat, ezt követően

ugyanis van rajta időzített zár. „Azért is tartjuk fontosnak a követésüket, megfigyelésüket, hogy lássuk, milyen változások következnek be a viselkedésükben, mert a környezet folyton változik az emberi behatás következtében, így várható a medvék részéről is a válaszreakció” – fogalmazott a központ vezetője.

– emelte ki. Hozzáfűzte, a medvék jó alkalmazkodási képességéből fakad, hogy nem okoz neki problémát közeledni az ember felé, miután az ember behatolt az ő élőhelyeire, és megszoktatta magát az állattal. „Ez történik most, ennek vagyunk a szemtanúi. Az emberek úgy érzékelik emiatt, hogy elszaporodtak a medvék, holott ennek a fajnak az állománybeli változásait nagyon komoly dolgok befolyásolják, nem tud hirtelen változásokat mutatni, nem olyan, mint egyes rovarfajok, hogyha meleg van, jobban szaporodnak” – magyarázta.

A központ igazgatója úgy véli, ez a lehetőség is része lehet a medveprobléma megoldásának. Tevékenységüket megosztják az interneten is, ahol medvékről készült fotókat és videókat is lehet látni, akárcsak a Facebook-oldalukon.