Pálos kolostor épül Hargitafürdőn. Bátor Botond pálos szerzetes szerint nagy igény volt a beruházásra
Fotó: Veres Nándor
A tervek szerint év végéig már lakhatóvá is tudják tenni a Hargitafürdőn épülő pálos kolostort. A magyar állam támogatásával készülő beruházást vendégek fogadására és az elcsendesedés helyeként szeretnék használni, de a kialakításából adódóan nem csak kolostorként tekintenek majd az épületre.
2022. február 06., 09:422022. február 06., 09:42
A Boldog Özséb által alapított pálos rend 2013-ban az anyaországból érkezett Erdélybe. Papi hivatásuk szolgálati helyeként a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia a hargitafürdői plébániát és templomot ajánlotta fel. Ennek továbbgondolása az a terv, amely szerint az idei év végéig felépül a templom szomszédságában egy kolostor is. A munkálatok részleteiről Bátor Botond pálos szerzetes beszélt lapunknak.
– kezdte. 2018-ban a Boldog Özséb Program részeként és később a rendalapító halálának hétszázötvenedik évfordulója alkalmából a szerzetes rend magyar állami támogatásban részesült, ennek köszönhetően tudták elkezdeni az építkezést. Az épület helyszínét a már említett plébánia közbejárásával sikerült kialakítani: az akkori városvezetéssel úgy egyeztek meg, hogy egy másik, az egyház tulajdonában lévő városi terület fejében kapnak területet az üdülőtelepen.
Fotó: Veres Nándor
„2020 májusában indult el az építkezés a telekrendezés után. A hegyoldal agyagos, kaolinos és homokos szerkezete miatt nehézkes volt az alapozás, hiszen kétszáz darab betonoszlopot kellett lefúrni a talajba. Ez jelentősen megnövelte a kiadásokat” – mutatott rá a pálos szerzetes. Mint mondta,
Szerkezeti szempontból rámpás körfolyosóval lesz ellátva a betonból készült kolostor, amely ebből az okból kifolyólag külső szigetelést is kap. A külső homlokzat burkolata hullámos, a kaolint idéző színvilágú lesz, amely így nem lesz tájidegen.
Botond atya megjegyezte, a toronyszerű építményre a magyarázat az, hogy csupán 170 négyzetméteres az alapterülete, így kevesebb zöldövezetet kellett kiszakítani a természetből.
Az egyházi elöljáró reményei szerint augusztus közepére, a Szent István ünnepnapra már „visszaköszön az épület külső formavilága”.
Fotó: Veres Nándor
A továbbiakban, tavasszal a tetőszerkezet és a belső munkálatok kerülnek előtérbe. Hozzátette, a teljes egészében a magyar állam támogatásából felépülő kolostorra megközelítőleg 450–500 millió forintot irányoztak elő, amelynek legalább negyedét az alap elkészítése jelentette. Jelezte még azt is, hogy a közelben levő Szent István-ház szintén a rend birtokába került, ahol ugyancsak átalakítási munkálatok vannak folyamatban.
Az esőzések és fagyok után hétfőtől két székelyföldi városban is folytatódik a tavaszi portalanítás. Az új programot a Facebook-oldalukon osztották meg az önkormányzatok.
Harmadik napja keresi a rendőrség a 16 éves, kézdivásárhelyi születésű Koncz Anita Alexát. A fiatal lányt pénteken reggel látták utoljára Sepsiszentgyörgyön.
Nagypénteken mutatjuk be a csíkszentkirályi egyházközség összefogásával készült Passió filmet – egy különleges alkotást, amely a hit erejéből és a közösség elkötelezettségéből született.
Videóra vette egy arra járó autós Kolibicán, amint egy medvebocs az út szélén szalad, majd félelmében gyorsan átmászik az út menti drótkerítésen.
Már két földrengés is volt vasárnap, az erősebb az éjjeli órákban, a gyengébb a reggeli időszakban.
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk, de jó lenne arra is odafigyelnünk, hogy mi az ünnep valódi lényege – vélekedik Bukovinszky Csáki Tünde református lelkész, akivel a virágvasárnapi konfirmációról is beszélgettünk.
Nagyobb koncentrációban érkezik szaharai por a Kárpát-medence fölé, így újabb meglepetésben lehet részünk az elkövetkező napokban.
A világ második legtöbb hívet számláló vallása körül számos tévképzet kering. Sayfo Omar Ádám, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási igazgatója előadásában az iszlám, az európai muszlimok integrációja és a terrorizmus témáját járta körül.
A Kőrösi Csoma Sándor emlékére idén 35. alkalommal megszervezett Csoma-napok apropóján a magyar utazóról elnevezett kovásznai emlékközpont két értékes alkotással gazdagodott.
A korábban közölt hírekkel ellentétben nem egész Magyarországról, hanem csak a fertőzéssel érintett régiókból tilos az állati eredetű termékek Romániába való behozatala – hívta fel a Székelyhon olvasóinak figyelmét Tánczos Barna.
2 hozzászólás