
Fotó: Pinti Attila
A migrációs krízis kezdete óta először tartanak európai parlamenti választásokat 2019-ben. A tét nagy, Európa kultúrája és jövője forog kockán – hangzott el pénteken Tusványoson.
2018. július 27., 19:012018. július 27., 19:01
2018. július 27., 19:032018. július 27., 19:03
Az európai migrációs politikával szembeni véleményformálás is lesz a jövő évi EP-választás – emelte ki a Wekerle–Mikó-sátorban tartott péntek délutáni előadása bevezetőjeként Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója. Az egész világ az eredményekre figyel majd, jobban, mint eddig bármikor – tette hozzá. Előadótársa, Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta,
A magyar álláspont közismert és egyértelmű – fűzte hozzá –, a cél az, hogy „levitézlett politikusok” helyett tenni akaró szakértők kapjanak helyet az Európai Parlamentben, és lecserélődjön a jelenlegi „politikai elit”.
Fotó: Pinti Attila
Schmidt Mária kiemelte, „Európa jelenlegi válsága nem gazdasági jellegű, hanem kulturális és identitásválság van”, amit az állampolgároktól teljesen különbözően gondolkodó európai vezetők idéztek elő. Barthel-Rúzsa ezt egy európai szintű, 28 ezer ember megkérdezésével végzett kutatással igyekezett alátámasztani – mint ennek rövid ismertetőjéből kiderül,
Érdekes adalékként hozzátette, Kelet-Európa lakói meglepetésre sokkal optimistábbak, mint a nyugatiak, „nagy a törés a kontinens két része között”.
A Szabó László kommunikációs szakember, az előadás moderátora által feltett kérdésre, miszerint képesek lesznek-e az emberek kulturális, és nem gazdasági szempontok alapján szavazni, Schmidt Mária kategorikusan kijelentette, „az állampolgárok nem a zsebüket tapogatják, amikor szavaznak”. Véleménye szerint nyugaton is rájöttek az emberek, hogy a migráció által lassan elveszítik otthonosságukat saját hazájukban, és ha ez megtörténik, az otthonuk is elveszik.
Fotó: Pinti Attila
A migrációs válság mellett a kulturális identitás lesz a fő kérdése az EP-választásoknak – tette hozzá Barthel-Rúzsa. Magyarország és a Visegrádi Négyek meggyőződése, hogy „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” – emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi kijelentésére. Schmidt Mária meglátása szerint az jelenti a leglényegesebb különbséget az európaiak és például a kínaiak között, hogy míg utóbbi képes a saját kultúráját „bővíteni, jobbá tenni” a más népek kultúrájának hasznos elemeivel, addig az öreg kontinens lakói közül sokan „meghunyászkodnak”, alárendelve magukat a beáramló népek szokásrendszerének.
Az európai parlamenti választások nagy lehetőség arra, hogy a konzervatívabb elvű politika kapjon főszerepet – jelentette ki Barthel-Rúzsa. Ide csatlakozva Schmidt Mária elmondta, nemcsak Európa kereszténydemokrata jövője forog kockán.
– emelte ki a történész a tusványosi beszélgetésen.
Védelmi szövetségként a NATO mindig készen áll a védelemre – jelentette ki szerdán Bukarestben Mark Rutte, a katonai szövetség főtitkára.
Átvette szerdán a Kovászna megyei önkormányzat a sepsiszentgyörgyi új tüdőkórházat, mely az Országos Befektetési Társaság (CNI) által biztosított, közel 43 millió lejes finanszírozásból rekordidő alatt készült el.
Románia befektet a NATO-ba, a NATO pedig befektet Romániába – jelentette ki szerdán Bukarestben Mark Rutte, NATO-főtikár.
349 hegyi balesethez riasztották év eleje óta a Hargita megyei hegyimentőket, akik összesen 368 személyt láttak el, és négy személy életét már nem tudták megmenteni – közölte szerdán a Salvamont adatai alapján a Hargita megyei önkormányzat.
Nem kell bírósági illetéket fizetniük a családon belüli erőszak áldozatainak válókeresetük vagy vagyonmegosztási keresetük benyújtáskor.
Csalás gyanújával indult nyomozás, miután kiderült, hogy az érintett személyek engedély és jogi felhatalmazás nélkül folytattak hitelszövetkezeteknél szokásos olyan tevékenységeket.
Megállapodást kezdeményezett a kivitelezővel a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal és költségcsökkentő programról számolt be Szakács-Paál István polgármester, miután a Szejke-ügy bírósági döntése több milliós terhet ró a város költségvetésére.
Hat háromszéki községben is fokozott rendőri ellenőrzések zajlottak a hét első napjain az akciók során közel 130 személyt igazoltattak, több mint 80 járművet állítottak meg, több mint 20 ezer lej értékben szabtak ki bírságokat.
Az áramszolgáltató vállalat tájékoztatása szerint csütörtökön és pénteken több Maros megyei településen lesz ideiglenes áramszünet karbantartási és hálózatfejlesztési munkálatok miatt.
Egy 26 éves férfit igazoltattak a rendőrök Bereckben kedden este, akiről megállapították, hogy nem rendelkezett érvényes jogosítvánnyal, és ittasan is vezetett. Később az is kiderült, hogy balesetezett is.
szóljon hozzá!