
Fodor Sándor, az általa alkotott mesefigurával, Csipikével. Archív
Fotó: Biró István
Több kezdeményezést is indítottak, hogy emléket állítsanak Fodor Sándor írónak Csíkszeredában. Ezek közül több is megvalósul szerdán: emlékplakettet lepleznek le az író tiszteletére a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében, valamint Fodor Sándor-nagymonográfiát is bemutatnak. A kezdeményezésekről Szekeres Adorján beszélt a Székelyhonnak.
2019. június 04., 16:102019. június 04., 16:10
„Ferenczes István, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos és jómagam Fodor Sándor születésének 90.-ik évfordulóján részt vettünk egy rendkívüli tanácsülésen, amelyen arról próbáltuk meggyőzni a csíkszeredai önkormányzati képviselőket, hogy állítsanak szobrot Fodor Sándornak Csíkszeredában” – elevenítette fel az egyik kezdeményezésük kezdetét a csíkszeredai, szociológus végzettségű Szekeres Adorján.
„Akkor úgy fogalmaztam, hogy mi itt négyen három csűrben csépelünk:
– mondta el a kezdeményező. Mint kifejtette: a Szék útja 24. szám alatti házra (ahol Fodor Sándor nevelkedett) nem engedték a tulajdonosok, hogy emléktáblát állítsanak az írónak, így azt a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében helyezték el. A táblán ez áll: „Ebben a házban élt ifjúkorában Fodor Sándor”. Ez azonban nem a szülőháza, mivel az író a jelenlegi Fodor-ház elődjében látta meg a napvilágot.
Az emléktábla, amely nem kerülhetett fel a házra, ahol Fodor Sándor az ifjúkorát töltötte
Fotó: Gecse Noémi
Mint Szekeres Adorján kifejtette: Lövétei Lázár László szerint

Emléktáblával és szoborállítással adóznának az öt éve elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas író, szerkesztő emlékének, ezért Ferenczes István író, költő, Lövétei Lázár László költő, Molnár Vilmos író és Szekeres Adorján szociológus javaslatot nyújtott be&
Ennek az emléktáblának az állítását Kelemen János, a Gerkon Electro Kft. igazgatója támogatta anyagilag, azonban nem várt akadályokba ütköztek. Mint kiderült, a házat tulajdonló Csibész Alapítvány vezetője, Gergely István (Tiszti) pozitívan állt az emléktábla-állítás ötletéhez, azonban azt mondta, hogy a Fodor-ház ma is élő másik tulajdonosa, Fodor Pál engedélye nélkül nem lehet elhelyezni az emléktáblát. Fodor Pál nem egyezett ebbe bele, így ez nem valósulhatott meg.
„Ekkor jött az ötlet, hogy a Fodor Sándor-emléktábla a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében kapjon helyet. Ennek az emléktáblának az avatását az engedélyek kiváltása után június 5-ére tűztük ki”
– mondta el Szekeres.

Továbbra is várja a felajánlásokat a Fodor Sándor-szoborcsoport létrehozására a csíkszeredai Márton Áron Katolikus Férfiak Szövetsége. A helyi önkormányzat elképzelése szerint a közeljövőben utcát is elneveznek a Csipike-meseregény csíksomlyói születésű szerzőjéről.
Hozzátette: Fodor Sándor ugyanakkor megérdemel egy szobrot, aminek készítésével már megbízták Sárpátki Zoltán szobrászművészt, ugyanakkor azt is megérdemli, hogy utcát nevezzenek el róla Csíkszeredában: ennek a folyamata is elindult, így
„Ezekben az ügyekben az elmúlt időszakban komoly lobbival éltem a csíkszeredai önkormányzati képviselők irányába is.
– mondta el zárszóként Szekeres Adorján.
„Mit gondol az öreg pisztráng?”
Fodor Sándor emlékére több rendezvényt is tartanak szerdán, június 5-én Csíkszeredában. 15 órától a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának könyvtárában a Fodor Sándor emlékére kiírt kreatív írásverseny díjazását tartják meg, 16 órától pedig leleplezik a Fodor Sándor-emlékplakettet a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében. 17 órától a Kájoni János Megyei Könyvtárban bemutatják Sántha Attila Fodor-monográfiáját, amely Fodor úr, a boldog óriás címet viseli. Az eseményeket a Sapientia és a Székelyföld alapítvány szervezi.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!