
Fodor Sándor és Csipike. Méltó emléket állítanának Csíkszereda híres szülöttjének. Archív
Fotó: kolozsvariradio.ro
Emléktáblával és szoborállítással adóznának az öt éve elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas író, szerkesztő emlékének, ezért Ferenczes István író, költő, Lövétei Lázár László költő, Molnár Vilmos író és Szekeres Adorján szociológus javaslatot nyújtott be ez ügyben a csíkszeredai önkormányzathoz.
2017. április 01., 16:022017. április 01., 16:02
A négy kezdeményező személy azzal a javaslattal fordult Csíkszereda Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzatához március 28-án – Csíkszereda díszpolgára, Fodor Sándor író, költő halálának öt éves évfordulóján – hogy a város neves szülötte emlékére jó lenne készíteni egy réztáblát és egy szobrot, vagy szoborcsoportot,
– áll a benyújtott javaslatban.
„A Székely Könyvtár sorozatban ugyan kiadtuk a novelláit Molnár Vilmos szerkesztésében, de jó lenne, ha a város is megmozdulna kicsit Fodor Sándor-ügyben. Már korábban ki szerettünk volna tenni egy márványtáblát a Szék útján levő ingatlanra, akkor a tulajdonos nem egyezett bele, ezért arra gondoltunk, hogy önkormányzati területre, a ház elé ki lehetne rakni egy márványtáblát, amelyen feltüntetjük, hogy itt töltötte az ifjúkorát Fodor Sándor” – magyarázta lapunknak Lövétei Lázár László.
Ferenczes István már korábban megkereste – szintén táblaügyben – a Segítő Mária Gimnázium igazgatóját és a Márton Áron Főgimnázium igazgatóját, hogy az iskolában levő díszteremben legyen egy márványtábla Fodor Sándor emlékére. Bele is egyeztek, és decemberben, az író születésnapján ünnepélyes keretek között leleplezik. A diákok pedig részleteket olvasnának fel a Mária lábától a sündisznóállásig című Fodor Sándor önéletrajzból – avatott be Lövétei.
Fodor Sándor
Talán nincs is olyan erdélyi magyar felnőtt, aki ne hallott volna Csipikéről. Írója, megteremtője Fodor Sándor 1927. december 7-én született Csíksomlyón. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó, majd 1988-ig a Napsugár erdélyi gyermeklap szerkesztője volt, 1990-91 között a Keresztény Szónál volt szerkesztő. Irodalmi pályafutását novellistaként kezdte, 1954-ben jelent meg első kötete, a Fehérfenyő. Elbeszéléskötetei, kisregényei világát a székely humor, sajátságos életképek jellemzik. Csipikéről, a törpéről szóló meseregény-sorozatát – amelynek első része 1966-ban jelent meg – több nyelvre is lefordították, de ugyanígy emlékezetes olvasmánya a mai felnőtteknek a Fülöpke beszámolói is.
1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Fodor Sándor 2012. március 28-án hunyt el Kolozsváron.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!