
Cáfolják a Törvényhozási Tanács véleményezését autonómiaügyben. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Parlamenti képviselői minőségében fordult Klaus Johannis államfőhöz Kulcsár-Terza József, levélben továbbítva a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) cáfolatát a Törvényhozási Tanács véleményezésére, amelyben a testület a tavaly benyújtott székelyföldi autonómiastatútum elutasítását javasolta a román parlamentnek.
2018. december 13., 21:352018. december 13., 21:35
A többoldalas dokumentum cáfolja a Törvényhozási Tanács véleményezését, rámutatva a tévedésekre, a valótlan állításokra, a képviselő erre hivatkozva kéri az államelnököt, tegyen meg mindent, hogy ezeket korrigálják. Kulcsár-Terza József tavaly decemberben nyújtotta be az SZNT székelyföldi autonómiastatútum-tervezetét, melyet a szakbizottságokban és a plénumban is elutasítottak a Törvényhozási Tanács által megfogalmazott érvek alapján, ezért ezt a véleményezést tekintik a román állam hivatalos álláspontjának.
Kifejtik, az autonóm Székelyföld az országon belül egy olyan közigazgatási egység lenne, amely többlethatáskörökkel rendelkezik, és amely az őshonos, többséget alkotó nemzeti közösség önazonosságának védelmét szolgálja. A dokumentumban idézik Románia 1954-es alkotmányát, mely
Az SZNT emlékeztet arra, hogy Románia az Európa Tanácshoz történő csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt az 1201/1993-as ajánlás teljesítésére, mely részévé vált az 1996-ban megkötött román-magyar alapszerződésnek is, és ezáltal törvény erőre emelkedett Romániában. Ebben az áll, hogy azokban a körzetekben, ahol a nemzeti kisebbségek többséget alkotnak joguk van arra, hogy a törvényekkel összhangban álló autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státussal rendelkezzenek.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!