Elküldték Johannisnak az SZNT cáfolatát autonómiaügyben

Cáfolják a Törvényhozási Tanács véleményezését autonómiaügyben. Képünk illusztráció

Fotó: Beliczay László

Parlamenti képviselői minőségében fordult Klaus Johannis államfőhöz Kulcsár-Terza József, levélben továbbítva a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) cáfolatát a Törvényhozási Tanács véleményezésére, amelyben a testület a tavaly benyújtott székelyföldi autonómiastatútum elutasítását javasolta a román parlamentnek.

Bíró Blanka

2018. december 13., 21:352018. december 13., 21:35

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A többoldalas dokumentum cáfolja a Törvényhozási Tanács véleményezését, rámutatva a tévedésekre, a valótlan állításokra, a képviselő erre hivatkozva kéri az államelnököt, tegyen meg mindent, hogy ezeket korrigálják. Kulcsár-Terza József tavaly decemberben nyújtotta be az SZNT székelyföldi autonómiastatútum-tervezetét, melyet a szakbizottságokban és a plénumban is elutasítottak a Törvényhozási Tanács által megfogalmazott érvek alapján, ezért ezt a véleményezést tekintik a román állam hivatalos álláspontjának.

A cáfolatban leszögezik, valótlan állítás az, hogy a tervezet „egy különálló állami entitás létrehozását célozza, amely az egységes román nemzetállammal párhuzamosan működne”.

Kifejtik, az autonóm Székelyföld az országon belül egy olyan közigazgatási egység lenne, amely többlethatáskörökkel rendelkezik, és amely az őshonos, többséget alkotó nemzeti közösség önazonosságának védelmét szolgálja. A dokumentumban idézik Románia 1954-es alkotmányát, mely

„egységes, szuverén és független államként” határozta meg az országot, de a „magyar népesség közigazgatási-területi autonómiáját” is szavatolta.

Az SZNT emlékeztet arra, hogy Románia az Európa Tanácshoz történő csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt az 1201/1993-as ajánlás teljesítésére, mely részévé vált az 1996-ban megkötött román-magyar alapszerződésnek is, és ezáltal törvény erőre emelkedett Romániában. Ebben az áll, hogy azokban a körzetekben, ahol a nemzeti kisebbségek többséget alkotnak joguk van arra, hogy a törvényekkel összhangban álló autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státussal rendelkezzenek.