Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:42

Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség

21:34

Megjelent az első, teljesen mesterséges intelligenciával készült film előzetese, amit mozikban is vetítenek

21:24

Négy napon át szól a klasszikus zene a Székely Nemzeti Múzeumban

21:07

Nyolcmillió lejt kértek, végül kétmilliót kaptak az egyházak

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálra gázoltak egy fiatal nőt Csíkdánfalván, a sofőr elhagyta a helyszínt – frissítve

Azonosították a csíkdánfalvi halálos baleset elkövetésével gyanúsított férfit

Csíkkarcfalvi férfit gyanúsítanak a halálos gázolás elkövetésével

Előzetes letartóztatásba került a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Három elbukott, jöhet a negyedik: ki állja ki a parlamenti próbát?

Módosító javaslat: a diákok bevonásával döntenének az iskolák az egyenruhákról

Három elbukott, jöhet a negyedik: ki állja ki a parlamenti próbát?

Jelentősen növelni kell Hargita megyében a szelektíven gyűjtött hulladék arányát

Pénzhiány az egészségügyi rendszerben: az októberi kiadásokat már nem tudják fedezni

Extrém vízfogyasztás a takarékossági felhívás után – versenyt futnak az idővel Székelyudvarhelyen

Elindult, hogy megkeresse az őshazát

A magyarságkutatóra, a tibetológia megalkotójára emlékeztek

Fotó: Antal Erika

Születése időpontja nem ismert, de a haláláé igen – hangzott el kedden délelőtt Kőrösi Csoma Sándor marosvásárhelyi szobránál, ahol a tibetológus, magyarságkutató, nyelvészre emlékeztek a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében.

Antal Erika

2017. október 17., 17:342017. október 17., 17:34

2017. október 17., 17:582017. október 17., 17:58

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

175 évvel ezelőtt hunyt el Dardzsilingben Kőrösi Csoma Sándor, aki 1819-ben indult el, hogy megkeresse az ős hazát, illetve az ázsiai magyarokat. Törökországon, Perzsián, Afganisztánon és Indián keresztül jutott el Nyugat-Tibetig, ahol az ősi tibeti kéziratokat tanulmányozta, és megalkotta az első tibeti szótárat, létrehozta a tibetológia tudományát – ismertette a jelenlévőkkel Simon György magyartanár. Tibetből 1842-ben indult tovább, hogy eredeti úti céljához érjen, de Észak-India határáig, Dardzsilingig jutott, ott érte a halál.

A szobor, amely most a Vársétányon, a várfalon kívül, a Mészárosok bástyája szomszédságában áll,

az első egész alakos Kőrösi-szobor,

amelyet halálának centenáriumára készített Dabóczi Mihály budapesti szobrászművész, Marosszentkirály szülötte. Ezt követően még számos szobor született, mellszobor, illetve egész alakos is, nem csak Erdélyben és Magyarországon, hanem szerte a nagyvilágban.

Fotó: Antal Erika

A marosvásárhelyi alkotásnak noha 1942-re kellett volna elkészülnie, csak ’43-ban sikerült felavatni. Majdnem egy évig állt az egykori Klastrom utcában, a várfal előtt, a Kádárok bástyája közelében. Az 1944-es impériumváltást követően az új hatalom kiszolgálói ledöntötték, és csak 1956 után kapott engedélyt az újra felállításra. Mostani helyét 1962-ben foglalta el – mutatott rá Simon György, hozzátéve, hogy ez jellemző a marosvásárhelyi szobrok sorsára.

A megemlékezéssel egybekötött koszorúzáson az Elektromaros szakközépiskola tanulói voltak jelen. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által középiskolásoknak szervezett városismereti sorozat keretében a diákok vetített képes előadáson vettek részt, azt követően pedig kétórás túrán, amelynek során Balás Árpád tanár Marosvásárhely jelentős épületeit, intézményeit, szobrait mutatta be nekik.