
A magyarságkutatóra, a tibetológia megalkotójára emlékeztek
Fotó: Antal Erika
Születése időpontja nem ismert, de a haláláé igen – hangzott el kedden délelőtt Kőrösi Csoma Sándor marosvásárhelyi szobránál, ahol a tibetológus, magyarságkutató, nyelvészre emlékeztek a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében.
2017. október 17., 17:342017. október 17., 17:34
2017. október 17., 17:582017. október 17., 17:58
175 évvel ezelőtt hunyt el Dardzsilingben Kőrösi Csoma Sándor, aki 1819-ben indult el, hogy megkeresse az ős hazát, illetve az ázsiai magyarokat. Törökországon, Perzsián, Afganisztánon és Indián keresztül jutott el Nyugat-Tibetig, ahol az ősi tibeti kéziratokat tanulmányozta, és megalkotta az első tibeti szótárat, létrehozta a tibetológia tudományát – ismertette a jelenlévőkkel Simon György magyartanár. Tibetből 1842-ben indult tovább, hogy eredeti úti céljához érjen, de Észak-India határáig, Dardzsilingig jutott, ott érte a halál.
A szobor, amely most a Vársétányon, a várfalon kívül, a Mészárosok bástyája szomszédságában áll,
amelyet halálának centenáriumára készített Dabóczi Mihály budapesti szobrászművész, Marosszentkirály szülötte. Ezt követően még számos szobor született, mellszobor, illetve egész alakos is, nem csak Erdélyben és Magyarországon, hanem szerte a nagyvilágban.
Fotó: Antal Erika
A marosvásárhelyi alkotásnak noha 1942-re kellett volna elkészülnie, csak ’43-ban sikerült felavatni. Majdnem egy évig állt az egykori Klastrom utcában, a várfal előtt, a Kádárok bástyája közelében. Az 1944-es impériumváltást követően az új hatalom kiszolgálói ledöntötték, és csak 1956 után kapott engedélyt az újra felállításra. Mostani helyét 1962-ben foglalta el – mutatott rá Simon György, hozzátéve, hogy ez jellemző a marosvásárhelyi szobrok sorsára.
A megemlékezéssel egybekötött koszorúzáson az Elektromaros szakközépiskola tanulói voltak jelen. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által középiskolásoknak szervezett városismereti sorozat keretében a diákok vetített képes előadáson vettek részt, azt követően pedig kétórás túrán, amelynek során Balás Árpád tanár Marosvásárhely jelentős épületeit, intézményeit, szobrait mutatta be nekik.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a fehéregyházi látogatás után beszélt a Székelyhonnak az erdélyi fogadtatásról, valamint arról, hogyan alakul át átláthatóbbá a határon túli magyar támogatások rendszere.
Tavaly a kiadásaikat jövedelmükből fedező romániai háztartások alig 29,4 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést az otthonától távol, szemben a 2024-ben jegyzett 26,6 százalékkal.
Megnyitották vasárnap a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékhely új állandó kiállítását. Ekkor jártak először hivatalos látogatáson Erdélyben az új magyar kormány képviselői: Tarr Zoltán miniszter, valamint Kalla Zsuzsa államtitkár-helyettes.
Egy tucat halálos baleset volt tavaly a Maros és Hargita megyén is áthaladó 15-ös országúton, így a közlekedésügyi rendőrök vasárnap is razziáznak ezen az útszakaszon.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap délután a Kovászna megyei Hídvég településen, a helyszín közelében fogalomkorlátozásra kell számítani.
Alkoholos befolyásoltság alatt vezetett több sofőrt a hétvégén Hargita megyében, a rendőrség bűncselekmény elkövetése miatt indított eljárás ellenük.
Az ukrajnai háború kezdetétől 33 esetben sértették meg orosz drónok Románia légterét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.
Záporokra, zivatarokra, viharos szélre és jégesőre figyelmeztető sárga jelzésű előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több térségére.
Újabb drónt lőtt le vasárnap reggel 10:13-kor a román légierő egyik F-16-os vadászgépe Románia területi vizei fölött, a Sulina-Chilia térségben – jelentette be a Facebook-oldalán Nicușor Dan.
Az ilyenkor megszokotthoz képest „csípősebb” volt a reggel országszerte az elmúlt napok lehűlése és csapadékos időjárása miatt.
szóljon hozzá!