Elhagyott, kitoloncolt gyermekek

Egyikőjük Zolika, akit tavaly szeptembertől már Jaszenovics Teréz és férje nevel. Az apróság három hetesen került kiskunfélegyházi nevelőszüleihez. Zolikát tavaly ősszel, tizenegy hónapos korában elszakították nevelőszüleitől, és hazahozták Csíkkarcfalvára. Azért ide, mert ide szólnak az azóta is keresett, de meg nem talált édesanyja iratai.

„Megviselte a nevelőszülőktől való elszakítás. Két és fél hónapig majdnem éjjel-nappal sírt. Ártándtól Csíkszeredáig talán tíz percig nem folytak a könnyei. Lefogyott, az első napokban nem akart enni, inni. Mindannyiunknak nehéz volt” – mesélte Jaszenovics Teréz. Néhány napra hazatérését követően a magyarországi nevelőszülők felvették a kapcsolatot a karcfalviakkal, és azóta is szoros szálak fűzik össze a két családot.

Elszakadás, hazatérés

A Magyarország és Románia között 2005-ben megkötött repatriálási megállapodás értelmében tavaly három kisbabát hoztak haza Hargita megyébe és három hazaszállítása folyamatban van. „Én eddig összesen öt gyermeket hoztam haza, de kimondhatatlan milyen nehéz, minden egyes eset megvisel. Majdnem, hogy erőszakkal kell elvenni, a kicsi sír mert érzi, elszakítják, a nevelőszülők sírnak, mert elviszik a gyermeket, és én sem tudom visszafojtani könnyeimet” – meséli Szilivás Gyöngyi, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Hatóság repatriálásokkal foglalkozó munkatársa.

Megjegyezte, a sors iróniája, hogy Zolika magyarországi nevelőszüleihez nemrégiben egy szintén Hargita megyei anya által szült gyermek került, az ő hazahozatala is folyamatban van.

A repatriálás...

Az első lépésben – meséli Szilivás Gyöngyi – Románia magyarországi konzulátusának illetékesei felveszik a kapcsolatot a bukaresti Országos Gyermekvédelmi Hatósággal, amely az ügyet ama megyebeli ügynökségnek osztja le, ahová a szülő lakcíme szól. A legrövidebb időn belül fel kell keresni a szülőt – általában nem találják meg, de ha még is sikerül, azt kell kideríteni kívánja-e a gyermeket újra a családba fogadni. Ha nem, a gyermekvédelmi hatóság egy héten belül az országos hatóságnak egy úgynevezett beleegyezést ad a repatriálást illetően, illetve tovább folyik a rokonok felkutatása, az anyuka rendőrség általi keresése.

Időközben környezettanulmányt készítenek a szakemberek, valamint egy személyi védelmi tervjavaslatot a gyerekre vonatkozóan. Ezt követően kerül sor – több hónap elteltével – a gyermek hazaszállítására. Előzetesen leegyeztetett napon, időben a gyermeket átadó és átvevő felek a határon találkoznak, aláíródnak a hivatalos átvételi dokumentumok, átveszik a gyermeket, a kis csomagját, és a kicsit a szülő lakhelyéhez közeli nevelőszülőkhöz szállítják. De itt sem veszi le kezét a hatóság a gyermekről, megfigyelést alatt tartják, és néhány hónapig az országos hatóságot is rendszeresen tájékoztatják a helyzetéről.

A tavaly repatriált három gyermek közül egy kislányt, miután nevelőszülőknél helyezték el, édesanyja később hazavitt, de volt olyan, aki kijelentette: nem tart igényt gyermekére, nem kívánja visszafogadni a családba.