Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Együttműködésben a siker kulcsa – nemzetpolitikai kerekasztal Tusványoson

Pinti Attila 2018. július 27., 15:24 utolsó módosítás: 2018. július 27., 16:35
HIRDETÉS

A Minority SafePack polgári kezdeményezés, Magyarország Kárpát-medencei gazdaságfejlesztő programja és a felívelő pályán lévő szerb-magyar kapcsolatok jelentette pozitívumok mellett romániai igazságszolgáltatás helyzete és a kárpátaljai magyarság elleni támadások is kiemelt szerepet kaptak Tusványos hagyományos pénteki nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén. Elhangzott, érdemes lenne az erdélyi magyarok összefogását a politikai pártok szintjére is „kiterjeszteni”.

Fotó: Beliczay László

Első felszólalóként Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese megköszönte azt „a nemzetpolitika sikerességét visszaigazoló és elismerő” támogatást, amelyet külhoni magyaroktól kaptak az országgyűlési választásokon. Az elszakadt nemzetrészekben élő magyar állampolgárok 96,4 százaléka szavazott Fidesz-KDNP-re. Semjén ugyanakkor kiemelte,

ez a visszaigazolás megerősítése is annak, hogy minden nemzetrész felelős nemcsak önmagáért, hanem a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért.

Fotó: Beliczay László

A miniszterelnök örömének adott hangot továbbá azért, hogy „a Vajdaságban a megvalósulás útjára lépett a magyarok kulturális autonómiája”, ez pedig megfogalmazása szerint olyan történelmi kiegyezés volt Szerbiával, ami Bukarest számára is jelzésértékű lehet.

Az egyes nemzetrészek által elért hasonló sikerek hivatkozási alapok a többi számára is – tette hozzá –, a nehéz helyzetben lévő elszakított országrészekkel – Kárpátaljával vagy Erdéllyel – pedig éreztetni kell, hogy az összmagyarság mellettük áll.

Magyarellenes kampány Kárpátalján

A legsúlyosabb problémákkal szembesülő kárpátaljai magyarok képviseletében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szólt a több száz jelenlévőkhöz, mint mondta,

az ukrajnai magyar kisebbség egy súlyos geopolitikai konfliktus színterére került, és ez sajnos várhatóan még hosszú ideig nem oldódik meg.

Fotó: Beliczay László

Meglátása szerint Ukrajnában a nemzet átalakítása zajlik, olyan környezetben, ahol az alkotmányra fittyet hányó politikusok rendkívüli mértékben szűkítik a kisebbségi jogokat. Ennek „ráadásaként” –  folytatta – állandó magyarellenes kampányok miatt is szenvedniük kell, majd emlékeztetett ennek kicsúcsosodására, a február 27-én hajnalban Ungvár belvárosában a KMKSZ központi irodájánál elkövetett robbantásra. Borúlátó jövőképet festve Brenzovics elmondta, az elhúzódó belpolitikai válság megoldására a nemzetközi nyomás ellenére sem számít belátható időn belül, és biztos abban, hogy „a következő választások után sem fogunk a demokrácia jegyében ünnepelni”.

Ettől függetlenül kitartunk, megőrizve magyarságunkat

– jelentette ki.

Történelmi lehetőségek előtt

A kárpátaljaival meglehetősen kontrasztban álló vajdasági magyar kisebbségi helyzetről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke számolt be. Az elsőként itt, Szerbiában elindult magyar gazdaságfejlesztési program jelentette pozitívumokon túl a szerb többséggel történő „együtt építkezés” előnyei is szóba kerültek, mint Pásztor fogalmazott,

ez egy olyan nyugalmi időszak, amikor megpróbáljuk közösen begyógyítani a múlt sebeit.

Rámutatott, Szerbiában sikerült múlt év végén a parlamenttel egy olyan törvénycsomagot elfogadtatni, amely „rendezi az oktatás minden egyes részét”. Emellett néhány hete egy újabb „csomag” – a kisebbségi kerettörvény, a nemzeti tanácsról szóló, az önkormányzati, illetve az anyakönyvekről szóló törvény – került a szerb parlament elé, ezek meglátása szerint „olyan módon kerültek elfogadásra, hogy előbbre tudjunk lépni.” A VMSZ-elnök a magyar gazdaságfejlesztési csomagra visszatérve elmondta, 11 ezer sikeres pályázatra számítanak, ez ugyanennyi család életkörülményeit javíthatja.

Fotó: Beliczay László

Emberemlékezet óta nem volt ilyen lehetősége a külhoni magyarságnak 

– fogalmazott.

Egy asztalnál az RMDSZ, az MPP és az EMNP

A romániai magyar politikusok blokkjában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői is szót kaptak. Elsőként Tánczos Barna szenátor emlékeztetett, hogy

a centenáriumot ünneplő Románia nekünk, erdélyi magyaroknak nem sok okot ad az örömre.

Az RMDSZ-es szenátor meggyőződése, hogy a romániai közéletben

egy újabb magyarellenes „hadszíntér” alakult: az igazságszolgáltatás.

Mint mondta, „ez nem a tömegek harca”, hanem a román „mesterlövészeké”, akik egy-egy jól irányzott „lövéssel” munkálkodnak, utalva „a B-betűsök fekete napjára” – a Beke-Szőcs ítéletre, a Bánffy-erdők államosítására, illetve a Battyháneum visszaszolgáltatására. Elmondta, parlamenti munkájuk során is állandó akadályokba ütköznek, „minden kis előrelépés elsüllyed a visszaküldés mocsarában, vagy alkotmánybíróságra kerül”, és szerinte ebben Klaus Johannis román államelnöknek is nagy szerepe van. Kitörési lehetőségként a magyar diplomácia román kormányra gyakorolt nyomását említette.

Az a jó, hogy erdélyi magyarokként összetartozunk, együtt erősek vagyunk, és ebben Magyarország kormánya rengeteget segít

– emelte ki.

Fotó: Beliczay László

Bíró Zsolt MPP-elnök igyekezett a pozitívumokat kiemelni, bár „romániai magyar közösség ellehetetlenítését célzó ítéleteket” ő sem hagyhatta figyelmen kívül. Nagyszerű eredmények értékelte ugyanakkor a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezést, viszont figyelmeztetett, hogy

„a következő időszakban észnél kell lenni, hogy ne csináljanak ebből magyar ügyet, a kezdeményezést ne szorítsák kárpát-medencei skatulyába”, hiszen ez összeurópai ügy.

A kormányzati szerepvállalással kapcsolatban kijelentette, fontos, hogy az erdélyi magyarság képviselve legyen a parlamentben, a magyar diplomáciának ugyanis ez nyújt kapcsolódási pontot a román kormánnyal. A romániai magyarságnak az Európai Parlamentben is ott kell lennie – tette hozzá.

Fotó: Beliczay László

Az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogásának szükségességét emelte ki felszólalásában Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke. „A magyarországi önkormányzati választások és a Minority SafePack is a közös munka sikere,

a Kárpát-medence üzenni tudott Európa és a világ vezetőinek

– értékelt. Szerinte egyértelmű, hogy „sokkal erősebb és stabilabb lenne Románia Székelyföld autonómiájával, mint a saját magát gyengítő politikai elit vezetésével”. „Miért ne dönthetnénk saját sorsunkról? Bármilyen paradoxonnak hangzik,

a székely autonómia követelése a legerősebb lojalitásnyiltakozat a mi részünkről a román állam irányába

– mondta, hozzátéve, hogy ez semmilyen módon nem jelentené az állami hatalom aláásását. Végezetül mintegy, a romániai magyar politikai pártoknak tett partnerségi ajánlatként Szilágyi kijelentette, az EMNP az erdélyi magyar gazdasági terv és az előttünk álló választások vonatkozásában is a magyarországi választásokon, illetve a Minority SafePack esetében is sikeres együttműködési elvet tartja irányadónak.

Mindenkinek van hely a nap alatt, vannak, akik kis lépésekkel akarnak haladni, vannak, akik nagyobbakkal, de az biztos, hogy egy helyben nem toporoghatunk

– zárta beszédét.

HIRDETÉS

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
2 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS