Együttműködésben a siker kulcsa – nemzetpolitikai kerekasztal Tusványoson

Magyarellenes kampány Kárpátalján

A legsúlyosabb problémákkal szembesülő kárpátaljai magyarok képviseletében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szólt a több száz jelenlévőkhöz, mint mondta,

– jelentette ki.

Történelmi lehetőségek előtt

A kárpátaljaival meglehetősen kontrasztban álló vajdasági magyar kisebbségi helyzetről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke számolt be. Az elsőként itt, Szerbiában elindult magyar gazdaságfejlesztési program jelentette pozitívumokon túl a szerb többséggel történő „együtt építkezés” előnyei is szóba kerültek, mint Pásztor fogalmazott,

Rámutatott, Szerbiában sikerült múlt év végén a parlamenttel egy olyan törvénycsomagot elfogadtatni, amely „rendezi az oktatás minden egyes részét”. Emellett néhány hete egy újabb „csomag” – a kisebbségi kerettörvény, a nemzeti tanácsról szóló, az önkormányzati, illetve az anyakönyvekről szóló törvény – került a szerb parlament elé, ezek meglátása szerint „olyan módon kerültek elfogadásra, hogy előbbre tudjunk lépni.” A VMSZ-elnök a magyar gazdaságfejlesztési csomagra visszatérve elmondta, 11 ezer sikeres pályázatra számítanak, ez ugyanennyi család életkörülményeit javíthatja.

– fogalmazott.

Egy asztalnál az RMDSZ, az MPP és az EMNP

A romániai magyar politikusok blokkjában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői is szót kaptak. Elsőként Tánczos Barna szenátor emlékeztetett, hogy

Az RMDSZ-es szenátor meggyőződése, hogy a romániai közéletben

Mint mondta, „ez nem a tömegek harca”, hanem a román „mesterlövészeké”, akik egy-egy jól irányzott „lövéssel” munkálkodnak, utalva „a B-betűsök fekete napjára” – a Beke-Szőcs ítéletre, a Bánffy-erdők államosítására, illetve a Battyháneum visszaszolgáltatására. Elmondta, parlamenti munkájuk során is állandó akadályokba ütköznek, „minden kis előrelépés elsüllyed a visszaküldés mocsarában, vagy alkotmánybíróságra kerül”, és szerinte ebben Klaus Johannis román államelnöknek is nagy szerepe van. Kitörési lehetőségként a magyar diplomácia román kormányra gyakorolt nyomását említette.

– emelte ki.

A kormányzati szerepvállalással kapcsolatban kijelentette, fontos, hogy az erdélyi magyarság képviselve legyen a parlamentben, a magyar diplomáciának ugyanis ez nyújt kapcsolódási pontot a román kormánnyal. A romániai magyarságnak az Európai Parlamentben is ott kell lennie – tette hozzá.

– értékelt. Szerinte egyértelmű, hogy „sokkal erősebb és stabilabb lenne Románia Székelyföld autonómiájával, mint a saját magát gyengítő politikai elit vezetésével”. „Miért ne dönthetnénk saját sorsunkról? Bármilyen paradoxonnak hangzik,

– mondta, hozzátéve, hogy ez semmilyen módon nem jelentené az állami hatalom aláásását. Végezetül mintegy, a romániai magyar politikai pártoknak tett partnerségi ajánlatként Szilágyi kijelentette, az EMNP az erdélyi magyar gazdasági terv és az előttünk álló választások vonatkozásában is a magyarországi választásokon, illetve a Minority SafePack esetében is sikeres együttműködési elvet tartja irányadónak.

– zárta beszédét.