
Hat éve tört ki a botrány Gyergyóditróban, amikor kelet-ázsiai munkásokat alkalmazott egy helyi pékség. Archív
Fotó: Gergely Imre
Nő a Hargita megyében dolgozó, Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók száma. Az idén nyilvántartottak közül 1028-an európai uniós állampolgárok, 430-an pedig harmadik országból, vagyis az EU-n kívüli államokból érkeztek.
2026. június 18., 16:002026. június 18., 16:00
Az év első öt hónapjában 1458 külföldi állampolgár tartózkodását kezelte a Hargita Megyei Bevándorlási Iroda – osztotta meg lapunkkal Kondor István Loránd, az intézmény vezetője. A Hargita megyei rendőrség székhelyén tartott sajtótájékoztatón nemcsak statisztikai adatokat ismertetett, hanem magyarázattal is szolgált a vendégmunkások magas számára. Elmondta, hogy a legtöbb külföldi munkavállalás vagy családegyesítés miatt él a megyében.
Az Európai Unión kívülről érkező állampolgárok száma az elmúlt években 25 százalékkal nőtt, míg az európai uniós állampolgároké 5–10 százalékkal emelkedett.
Az idén nyilvántartottak közül 1028-an európai uniós állampolgárok, míg 430-an úgynevezett harmadik országból, vagyis az Európai Unión kívüli államokból érkeztek.
összesen 690-en. A harmadik országbeli állampolgárok között továbbra is Nepál van az első helyen” – ismertette Kondor István.
Hozzátette, a megyében jelenleg 41 különböző unión kívüli országból élnek külföldiek. Nepál mellett jelentősebb számban érkeztek Srí Lankáról, Bangladesből, Pakisztánból, Kínából, Moldovából, Törökországból és Ghánából, de vietnámi és indonéz állampolgárok is dolgoznak Hargita megyében.
Az első öt hónapban 106 tartózkodási engedélyt bocsátottak ki, ebből 102 ideiglenes, négy pedig hosszú távú tartózkodásra szólt. Emellett 86 regisztrációs igazolást állítottak ki uniós állampolgároknak, 14 állandó tartózkodási kártyát pedig uniós polgárok kaptak.
A romániai szabályozás szerint
az ideiglenes tartózkodási engedély meghatározott célra – például munkavállalásra vagy tanulmányokra – adható ki, és rendszeresen meg kell újítani.
A hosszú távú tartózkodási jogot azok a harmadik országbeli állampolgárok szerezhetik meg, akik több éven át jogszerűen éltek Romániában, és teljesítik a törvényben előírt feltételeket.
Az uniós állampolgárok öt év folyamatos romániai tartózkodás után szerezhetnek állandó tartózkodási jogot, amelyet tartózkodási kártya igazol.
A bevándorlási iroda 1572 munkavállalási engedély iránti kérelmet vett nyilvántartásba, ezek közül 93-at utasítottak el. A munkavállalási engedély a Románián kívüli államok polgárainak foglalkoztatásához szükséges hivatalos dokumentum, amely nélkül a munkáltató nem alkalmazhat harmadik országbeli munkavállalót.
A megyében az első öt hónapban 21 ellenőrzést szerveztek az illegális munkavégzés és a jogellenes tartózkodás visszaszorítására. Az ellenőrzések során mindössze egy illegálisan tartózkodó külföldit találtak, akivel szemben hazatérési határozatot bocsátottak ki, amelyet végre is hajtottak.
A Hargita megyei külföldi munkavállalásról szóló, első országos visszhangot kiváltó eset 2020 elején történt Gyergyóditróban. A helyi pékség két Srí Lanka-i vendégmunkást alkalmazott, ami heves tiltakozást váltott ki a településen: lakossági fórumokat szerveztek, petíció indult, az ügy pedig rövid idő alatt a román és a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette.
Azóta jelentősen megváltozott a helyzet. A külföldi munkavállalók száma évről évre nő Hargita megyében, és egyre több ágazatban – az építőipartól a vendéglátáson át a feldolgozóiparig – dolgoznak ázsiai országokból érkezett alkalmazottak.
Kondor István azt is elárulta, hogy
Egyikük, aki 2019-ben érkezett a megyébe, tavaly megkapta a bevándorlási iroda által kiadott első hosszú távú tartózkodási engedélyt. „Megtanult románul és magyarul is. A felesége is itt dolgozik Ditróban, és szeretnének itt letelepedni” – mondta az intézmény vezetője.
Az ő esetük ugyanakkor inkább kivételnek számít, hiszen a bevándorlási iroda tapasztalatai szerint a legtöbb külföldi munkavállaló egy-két év elteltével más romániai nagyvárosokba – elsősorban Bukarestbe – költözik, a magasabb bérek reményében.
Új támogatási rendszerrel fékeznék meg az afrikai sertéspestis terjedését Romániában: 2027-től a sertéstenyésztők pénzügyi segítséget kaphatnak a farmok biológiai biztonságának javítására. A tervezetet már elfogadta a szenátus.
Lakóház gyulladt ki hétfőn este Vidrátszegen, és bár a lángok terjedését sikerült megfékezni, sajnos egy másik épületben is károk keletkeztek – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Idén november 15-én szervezi meg az egészségügyi minisztérium a rezidensorvosi helyekre és állásokra kiírt vizsgát, amelyre 9969-en jelentkeztek – jelentette be hétfőn Alexandru Rogobete.
Medve jelenléte miatt kaptak Ro-Alert üzenetet a csíkszeredaiak hétfőn este, néhány perccel nyolc óra előtt. Alig egy órával előtte Fitódban is medve miatt riasztottak a hatóságok.
Románia pénzt fog veszíteni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében, mivel Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős volt miniszter elhunytakat az intézményesített szociális rendszerből kikerült személyekként állított be.
Sonnevend Pált választotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé a testület hétfői teljes ülése titkos szavazással – közölte honlapján az Ab.
A digitális tartalomgyártás térnyerése, a fiatal újságírók bevonása és a mesterséges intelligencia is új kihívások elé állítja a romániai magyar sajtót. Kacsó Sándor, a MÚRE új elnöke szerint a szakmai hitelesség és az összefogás az alapvető értékek.
November 2-től ismét ingyenes tízórait kapnak a Maros megyei óvodások és iskolások azokban a tanintézményekben, amelyekben a termékek biztosítása a Maros Megyei Tanács feladata.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter november 2-i hatállyal megszüntette Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának munkaviszonyát.
Összesen 750 alkohol- és drogtesztet végeztek el az elmúlt hétvégén a közutakon ellenőrző hatóságok, kilenc esetben pedig ittas sofőrökkel szembesültek – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
3 hozzászólás