
Hat éve tört ki a botrány Gyergyóditróban, amikor kelet-ázsiai munkásokat alkalmazott egy helyi pékség. Archív
Fotó: Gergely Imre
Nő a Hargita megyében dolgozó, Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók száma. Az idén nyilvántartottak közül 1028-an európai uniós állampolgárok, 430-an pedig harmadik országból, vagyis az EU-n kívüli államokból érkeztek.
2026. június 18., 16:002026. június 18., 16:00
Az év első öt hónapjában 1458 külföldi állampolgár tartózkodását kezelte a Hargita Megyei Bevándorlási Iroda – osztotta meg lapunkkal Kondor István Loránd, az intézmény vezetője. A Hargita megyei rendőrség székhelyén tartott sajtótájékoztatón nemcsak statisztikai adatokat ismertetett, hanem magyarázattal is szolgált a vendégmunkások magas számára. Elmondta, hogy a legtöbb külföldi munkavállalás vagy családegyesítés miatt él a megyében.
Az Európai Unión kívülről érkező állampolgárok száma az elmúlt években 25 százalékkal nőtt, míg az európai uniós állampolgároké 5–10 százalékkal emelkedett.
Az idén nyilvántartottak közül 1028-an európai uniós állampolgárok, míg 430-an úgynevezett harmadik országból, vagyis az Európai Unión kívüli államokból érkeztek.
összesen 690-en. A harmadik országbeli állampolgárok között továbbra is Nepál van az első helyen” – ismertette Kondor István.
Hozzátette, a megyében jelenleg 41 különböző unión kívüli országból élnek külföldiek. Nepál mellett jelentősebb számban érkeztek Srí Lankáról, Bangladesből, Pakisztánból, Kínából, Moldovából, Törökországból és Ghánából, de vietnámi és indonéz állampolgárok is dolgoznak Hargita megyében.
Az első öt hónapban 106 tartózkodási engedélyt bocsátottak ki, ebből 102 ideiglenes, négy pedig hosszú távú tartózkodásra szólt. Emellett 86 regisztrációs igazolást állítottak ki uniós állampolgároknak, 14 állandó tartózkodási kártyát pedig uniós polgárok kaptak.
A romániai szabályozás szerint
az ideiglenes tartózkodási engedély meghatározott célra – például munkavállalásra vagy tanulmányokra – adható ki, és rendszeresen meg kell újítani.
A hosszú távú tartózkodási jogot azok a harmadik országbeli állampolgárok szerezhetik meg, akik több éven át jogszerűen éltek Romániában, és teljesítik a törvényben előírt feltételeket.
Az uniós állampolgárok öt év folyamatos romániai tartózkodás után szerezhetnek állandó tartózkodási jogot, amelyet tartózkodási kártya igazol.
A bevándorlási iroda 1572 munkavállalási engedély iránti kérelmet vett nyilvántartásba, ezek közül 93-at utasítottak el. A munkavállalási engedély a Románián kívüli államok polgárainak foglalkoztatásához szükséges hivatalos dokumentum, amely nélkül a munkáltató nem alkalmazhat harmadik országbeli munkavállalót.
A megyében az első öt hónapban 21 ellenőrzést szerveztek az illegális munkavégzés és a jogellenes tartózkodás visszaszorítására. Az ellenőrzések során mindössze egy illegálisan tartózkodó külföldit találtak, akivel szemben hazatérési határozatot bocsátottak ki, amelyet végre is hajtottak.
A Hargita megyei külföldi munkavállalásról szóló, első országos visszhangot kiváltó eset 2020 elején történt Gyergyóditróban. A helyi pékség két Srí Lanka-i vendégmunkást alkalmazott, ami heves tiltakozást váltott ki a településen: lakossági fórumokat szerveztek, petíció indult, az ügy pedig rövid idő alatt a román és a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette.
Azóta jelentősen megváltozott a helyzet. A külföldi munkavállalók száma évről évre nő Hargita megyében, és egyre több ágazatban – az építőipartól a vendéglátáson át a feldolgozóiparig – dolgoznak ázsiai országokból érkezett alkalmazottak.
Kondor István azt is elárulta, hogy
Egyikük, aki 2019-ben érkezett a megyébe, tavaly megkapta a bevándorlási iroda által kiadott első hosszú távú tartózkodási engedélyt. „Megtanult románul és magyarul is. A felesége is itt dolgozik Ditróban, és szeretnének itt letelepedni” – mondta az intézmény vezetője.
Az ő esetük ugyanakkor inkább kivételnek számít, hiszen a bevándorlási iroda tapasztalatai szerint a legtöbb külföldi munkavállaló egy-két év elteltével más romániai nagyvárosokba – elsősorban Bukarestbe – költözik, a magasabb bérek reményében.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy indulni készül a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért.
Vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt büntetőeljárást indított Ciprian Ciucu bukaresti főpolgármester ellen. Az elöljárót 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték.
Közösen kérte Románia és Szlovákia az Európai Bizottságtól a barnamedvék szigorú védelmi szabályainak felülvizsgálatát. A két ország szerint a növekvő állomány egyre nagyobb terhet ró a helyi közösségekre, a gazdákra és a közbiztonságra.
Keres még négy felnőttet a rendőrség Hargita megyében az idei eltűnéses esetek közül. Az év első öt hónapjában 32 bejelentést regisztráltak, a 11 eltűnt gyermeket mind megtalálták, a felnőttek közül azonban négyen továbbra sem kerültek elő.
Bár a marosvásárhelyi Víkendtelep hivatalos megnyitóját pénteken 17 órakor tartják, a strandolni vágyókat már reggel 9 órától fogadják.
CT-készüléket kapott a Szentegyházi Egészségügyi Központ, ami lehetőséget teremt a településen élőknek, hogy elvégeztessék ezeket a vizsgálatokat. Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere valóra vált álomnak nevezte az orvosi eszköz beüzemelését.
Életét vesztette egy 64 éves külföldi munkás, miután 12 méter magasból lezuhant, miközben az A3-as autópálya építésén dolgozott a Szeben megyei Felek (Avrig) közelében.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyott egy 5,313 milliárd lej összértékű állami támogatási programot feldolgozóipari beruházásokra, amely a termelési kapacitások fejlesztését és a reálgazdasági befektetések ösztönzését célozza.
Már nem kell papíralapon bemutatni az erkölcsi bizonyítványt azoknak a felnőtteknek, akik kiskorúval utaznak külföldre. Az adatokat a határrendészek elektronikusan ellenőrzik.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos politikai tanácsa dönt arról, hogy a szociáldemokraták részt vesznek-e az Adrian Veștea kormányában – jelentette be csütörtökön Sorin Grindeanu.
1 hozzászólás