Egyre több az indulat a háztáji disznótartásra vonatkozó törvényalkotás körül

„Biztosíthatunk minden romániai állampolgárt, hogy nevelhetnek sertéseket háztáji körülmények között, a minimális biológiai biztonsági kritériumok betartásával” – nyilatkozta az Agrointel mezőgazdasági szakportálnak a mezőgazdasági tárca vezetője a közvitára bocsátott szabályozásról. Időközben

Egyébként a már majdnem egy éve kidolgozás alatt álló tervezet is hasonló utat járt be korábban: bevezette, majd a betarthatatlan előírásokra – például a háztáji disznóvágásokra vonatkozó kötelező állatorvosi jelenlétre – hivatkozó szakmai kritikák miatt hamarosan vissza is vonta azt a szaktárca a tél kezdetén.

A szabályozás megtiltja a háztáji szaporítást is, és megszabja, hogy

Utóbbival a minőség a gond, ugyanis a telepek sertésállományai genetikai szempontból nem úgy vannak kitenyésztve, hogy háztáji takarmányt fogyasszanak – mondta Sebestyén Csaba. De kétségei vannak az ellátással kapcsolatban is, hiszen – mint mondta – a malacok felét most is külföldről importálják, mert még a hizlaldákat sem tudják ellátni a hazai tenyésztők. Még aggályosabbnak tartja, hogy

– ami például a mangalica és még néhány fajta esetében alapvető fontosságú tartási feltétel –, valamint előírja azt, hogy az állatorvosnak meg kell néznie a levágásra szánt élő állatot a disznóvágás napján, ami teljesíthetetlen kihívás elé állítja majd a szakembereket a sertésvágási idényben.

Szabálysértésre kényszerítheti a tervezett előírás a szakembereket és a gazdákat egyaránt, aminek az illegális disznótartás és ennek következtében a sertésbetegségek elterjedése lehet a következménye, miközben

– véli Sebestyén Csaba. Kérdésünkre elmondta, a szaktárca egyeztetett az előírások kidolgozása előtt a szakmai szervezetekkel, de azokban az ipari sertéstartók lobbija a legerősebb, így nem meglepő, hogy a háztáji sertéstartás szenvedi meg a majdani szigorításokat. Mindazonáltal azt gondolja, hogy

de ha ezt sürgősségi kormányhatározattal mégis megteszik, megszűnik a kisgazdaságokban a disznótartás, mire a parlamenti szakbizottságok megvitatják az új törvényt és előterjesztik a szükséges módosításokat a döntéshozó kamara számára.

– fakadt ki lapunknak a jelenlegi helyzetet jellemezve Kincses Sándor. A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője nagyjából egyetért a közvitára bocsátott intézkedéstervezettel, igaz – mint mondta –, mindannyiszor felháborodik, ahányszor a sokadjára módosított szabályozást újraolvassa. A disznóvágás napján történő állatorvosi szemrevételezés kötelezettségét ő is kifogásolja, de a zöldtakarmányozás betiltását nem. Utóbbival ugyanis az a gond, hogy

A szigorításra azonban szükség van, ugyanis meglátása szerint jelenleg nagy gondok vannak az ágazatban. Nem az egy-két állatot tartó gazdákkal vannak problémák, hanem azokkal a kupecekkel, akik üzletszerűen, de illegálisan kereskednek az állatokkal – mondta. Ezek ellen

– folytatta Kincses Sándor, aki szerint „változtatni kell a törvényen és a büntetések mértékén is”. Az állatszállítmányra vonatkozó állategészségügyi bizonylat hiánya miatt például 300 lejes pénzbírság jár, amit könnyedén kifizet egy kupec, és folytatja útját.

Csakhogy a szakhatóságnak nincs hol tartania az elkobzott állatokat, sőt az sem tisztázott, hogy kinek kell lefoglalnia azokat, ha pedig leöletnék az elkobzott sertéseket, azzal csak a maguk bajár gyűjtenék meg, mert a gazda nem fog fizetni az állatok megsemmisítéséért, a biohulladék-elszállító cég pedig előzetes fizetség hiányában el sem szállítaná a tetemeket – sorolta tovább a gyakorlati problémákat a szakember. Megjegyezte, jártak már pórul hasonló helyzetben, amikor felhívták a pénzügyi csalások elleni regionális felügyelőséget, de onnan azt a választ kapták, hogy nem érnek rá, mert a pénztárgépeket kell ellenőrizniük, a gazdasági rendőrséget értesítve pedig felhívták a figyelmüket, hogy ha megsemmisítik az állatokat, akkor odalesz a bizonyíték.

– véli Kincses Sándor. Megjegyezte, ha minden hatóság elvégezné a feladatát, akkor nem tartanának egyes lakóövezeti gazdaságokban 50, 60, esetenként 100 sertést, miközben

– fakadt ki a szakember, akiben az új szabályozással kapcsolatban felmerült egyik fő, de egyelőre megválaszolatlan kérdés az, hogy mely hatóság feladatköre lesz a szigorított előírások betartatása.