
Ahhoz, hogy minden visszatérjen a normális kerékvágásba, 45 új alkalmazottra lenne szükség a székelyudvarhelyi kórházban. Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Belső átszervezésekkel próbálnak rövidtávú áthidaló megoldásokat találni az egyre súlyosbodó személyzethiányra a székelyudvarhelyi kórházban, de a megüresedett állások befagyasztását előíró törvény miatt ez csak egy reménytelen szélmalomharc. Egyes osztályokon már nagyon nagy a hiány, ha az alkalmazásokra nem kap központi szintű engedélyt az intézmény, a betegellátás is veszélybe kerülhet a személyzethiány további romlása esetén. A problémával nincs egyedül a székelyudvarhelyi kórház.
2023. szeptember 15., 11:022023. szeptember 15., 11:02
Aggasztóvá vált a személyzethiány a székelyudvarhelyi kórházban, több osztályon is nagy gondot okoz az, hogy viszonylag sok alkalmazott távozott az intézményből – értesült a Székelyhon kórházi forrásokból. A beszámolók szerint
Az ott dolgozók nem értik, miért nem alkalmaz új munkaerőt az egészségügyi intézmény vezetősége, miközben például a marosvásárhelyi kórház ezt megteheti.
A témával kapcsolatban megkerestük a Székelyudvarhelyi Városi Kórház szóvivőjét, aki megerősítette értesüléseinket. Zörgő Noémi elmondta, a probléma fő oka a megüresedett állások befagyasztását előíró törvény.
– fogalmazott.
A személyzethiány leggyakoribb oka az, hogy sok asszisztens szülési szabadságra ment – viszonylag fiatal az asszisztensgárda, többségük nő, akik most vannak ebben az életszakaszban –, helyüket viszont nem lehet betölteni – mondta Zörgő Noémi.
– mondta az egészségügyi intézmény szóvivője. Hozzáfűzte, az asszisztensek egyre csak fogynak, a munka mennyisége viszont változatlan, így
Az onkológiai, fül-orr-gégészeti, sebészeti, belgyógyászati, illetve fertőző betegségeket kezelő osztály van e tekintetben a legnehezebb helyzetben.
A kórháznak 45 új alkalmazottra lenne szüksége, hogy pótolni tudják a hiányt, köztük két orvosra: egy szájsebészre, valamint egy onkológus szakorvosra. A fennmaradó betöltetlen állások többsége asszisztensi munkakör, de a kórházi konyhán és a mosodában is hiány van.
A kórház vezetősége korábban már a megyei népegészségügyi igazgatóságnak is küldött egy memorandumot a kialakult helyzetről, múlt héten pedig közvetlenül a fejlesztési minisztériumnak küldtek egy átiratot, azt kérve, hogy adjanak engedélyt az alkalmazásokra, ugyanis az állások befagyasztásnak már komoly következményei vannak, amelyek tovább súlyosbodhatnak. Egyelőre azonban még választ sem kaptak a minisztériumnak küldött levélre.
– mondta kérdésünkre Zörgő Noémi. Ráadásul – folytatta – még ha azonnal megkapná a jóváhagyást a kórház, az alkalmazásokat akkor se lehetne egyik napról a másikra végrehajtani, hosszas a betartandó bürokratikus eljárás, ami újabb időveszteséget okoz.
A megüresedett állás elfoglalására vonatkozó procedúra szerint csak versenyvizsgával lehet betölteni ezeket az állásokat, ez a folyamat pedig majdnem két hónapig tart – tájékoztatott az egészségügyben dolgozók érdekvédelmi tömörülése, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője. A bürokratikus eljárás részleteiről Nyulas Emma elmondta, az adott egészségügyi intézmény írásban kell megindokolja, hogy miért van szüksége az alkalmazásokra, ezt el kell küldenie a helyi vagy a megyei önkormányzathoz láttamozásra, majd az átiratot el kell küldeniük az egészségügyi minisztériumnak, illetve a fejlesztési tárcának is. Tudomása szerint azonban ily módon
A személyzethiány viszont általános nemcsak megyeszerte, hanem az ország többi részén is. Hargita megyében a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és maroshévízi kórházban is személyzethiánnyal küzdenek, ott szintén jóváhagyásért folyamodtak a befagyasztott állások felszabadítására, de nem tud róla, hogy bármelyik intézmény kapott volna erre engedélyt – mondta a Sanitas megyei vezetője.
A szakszervezet egyébként a korábbi tiltakozások idején követelte az alkalmazási tiltás feloldását, és részben sikerrel is jártak. Országszerte mintegy 10 ezer állás volt befagyasztva akkor az egészségügyi rendszerben, és abból közel 4000-et feloldottak, ám az csak az egészségügyi minisztérium közvetlen alárendeltségében működő kórházakra és más egészségügyi intézményekre vonatkozott, így a megyei, illetve helyi önkormányzatok alárendeltségében működő kórházakban továbbra sem orvosolhatták a személyzethiányt.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
szóljon hozzá!