A munkaszerződés írásbeli megkötésének elmulasztása be nem jelentett munkavégzésnek számít, szabálysértésnek minősül és pénzbírsággal büntetendő.
Fotó: 123RF
A foglalkoztatási feltételeket, a pályázók értékelését, a munkaszerződések megkötésének szabályait, a munkaszerződések megszüntetésének feltételeit, a munkavállalók felelősségét és a munkaügyi joghatósággal kapcsolatos egyéb szempontokat mutatja be Fazakas László ügyvéd a Jóálláson megjelenő cikksorozatban. A legújabb részben az egyéni munkaszerződés megkötésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalta össze.
2025. január 19., 15:052025. január 19., 15:05
A Jóálláson megjelenő, munkaügyi joghatósággal kapcsolatos cikksorozat folytatásában az egyéni munkaszerződés megkötésének fontos szempontjait mutatjuk be. A figyelmes olvasónak már szembeötlött egy furcsa kis szó, méghozzá az „egyéni”. Nos, a munkajogban megkülönböztetjük az egyéni munkaszerződést és a kollektív munkaszerződést, ezek különböző intézmények, és ekként kell kezelni őket, a megkülönböztetés végett pedig így jelöljük őket. Ebben a cikkben csak az egyéni munkaszerződéssel foglalkozunk, a kollektív munkaszerződés külön cikk tárgyát fogja képezni. Az egyszerűség kedvéért az egyéni munkaszerződést a továbbiakban csak szerződésnek nevezzük.
Fotó: Barabás Ákos
A következőkben olyan szempontokkal foglalkozunk, mint a szerződés megkötésének időpontja, a kötelező záradékok, a bevezethető záradékok, a példányszám, a szerződés formája és a szerződés regisztrálására vonatkozó kötelezettségek. A feltárt információk valódiságát illetően szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az alulírott nem az abszolút igazság birtokosa, az elemzéseket a cikk írásakor hatályos jogszabályok alapján végzi, ami nagyon fontos, figyelembe véve azt a tényt, hogy Romániában a jogszabályok rendkívül gyakran változnak. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a joggyakorlat nagyon gyakran nemcsak a törvényt, hanem a jogi logikát is megsérti.
A fentiekre tekintettel szeretném összefoglalni a munkaszerződés megkötésével kapcsolatos tudnivalókat a teljesség igénye nélkül. Sokat lehet beszélni a munkaszerződésről, csak a munkajogra külön jogág létezik, és benne a szerződést hosszú ideig taglalják. Figyelembe kell vennem azonban azt a tényt, hogy ez a cikk a munkavállalóknak és a munkáltatóknak szól, így az elméleti kérdések körüljárása helyett a gyakorlati kérdésekre koncentrálok.
Fotó: Barabás Ákos
Mikor és hogyan?
Akár tudatában vagyunk ennek, akár nem, napi szinten szerződéseket kötünk. Kenyeret, üzemanyagot vásárolunk, vállalkozót hívunk a kazán javítására, és a megkötött szerződés a legtöbb esetben csak szóbeli formát ölt, nem jelenik meg írott formában. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szerződés, vagy azt nem érvényesen kötötték meg, csak azt, hogy a felek nem tudják bizonyítani a megkötött szerződés létezését és tartalmát.
A munkaszerződést illetően a Munka Törvénykönyvének 16. cikkelye előírja, hogy érvénytelen, amennyiben azt nem kötik meg írásos formában, jogi értelemben tehát egy formális szerződésről van szó. A munkaszerződés megkötésének határideje legalább egy nappal a tevékenység megkezdése előtt kell, hogy legyen.
Ebben az esetben a jó hír az, hogy a bírságok teljes összege nem haladhatja meg a 200 000 lejt. Ugyanakkor fontos megjegyeznem azt is, hogy a 905-ös számú, 2017-ből származó kormányrendelet értelmében az alkalmazók kötelesek iktatni a munkaszerződést, a tevékenység megkezdése előtt egy nappal.
Fotó: Barabás Ákos
Visszatérve a munkaszerződésre, úgy gondolom, tisztáznom kell még egy kérdést: kötelező-e az internetről vagy egy mellékletből származó munkaszerződés-mintát használni? A válasz kategorikusan nem, de
minden munkaszerződésnek tartalmaznia kell néhány lényeges elemet:
a szerződő feleket,
a munkaszerződés tárgyát,
a munkaszerződés időtartamát,
a munkavégzés helyét,
a munka típusát,
a munkakörülményeket,
a munkaidőt és a pihenőidőt,
valamint a fizetést.
Úgy gondolom, hogy ez a felsorolás egy alaposabb szemrevételezést igényel, de amennyiben elégségesnek találja, továbbra is használhat internetről letöltött sablont, csak ellenőrizze, hogy tartalmazza-e az összes felsorolt elemet.
Fotó: Pixabay
További követelmények
A szerződő felekről nem sok mindent kell elmagyarázni, alapvetően a munkavállalóról és a munkáltatóról van szó, és ebben a részben részletezni kell mindegyikük azonosító adatait. A szerződés tárgya már egy absztraktabb fogalom, amely egy kis magyarázatra szorul: a szerződésnek meg kell határoznia, hogy a munkavállaló a havi fizetés értékéért végzi a munkát. Ami a munkaszerződés időtartamát illeti, a legtöbb esetben határozatlan időre szól, de vannak kivételek.
A munkaszerződés a Munka Törvénykönyvének 83. cikkelyében szabályozott helyzetekben határozott időre is megköthető. A jogszabály e tekintetben egy másik korlátozásról is rendelkezik: egy munkáltató és egy munkavállaló között mindössze három határozott idejű munkaszerződés köthető.
Fotó: Pixabay
Munkahely alatt azt a tényleges helyet értjük, ahol a munkát végzik, azaz azt a teret, ahol a tevékenység zajlik, valamint a munkakörülményeket. Joggal merül fel ugyanakkor a kérdés, hogy a teherautó-sofőrök esetében például akkor mit írjunk be? Útvonal? Utca? A jármű rendszáma? Szerencsére a jogalkotó számára is feltevődött a kérdés, igaz kicsit későn: a munka törvénykönyvét 2003-ban adták ki, erre a kérdésre pedig csak a 2008-ból származó, 38-as számú kormányrendelet ad választ. Eszerint a munkavégzés helyét ebben az esetben a munkáltató székhelyén vagy másodlagos irodáiban állapítják meg, ahol az utazó munkavállaló feladatait végzi, vagy a feladatai ellátása során használt járművet jegyezték be.
A munka típusa szerint a szerződésnek meg kell határoznia a munkaszerződés teljesítéséhez végzett szakmát, foglalkozást, funkciót, azaz a betöltött pozíció nevét. Itt az úgynevezett COR kódot (Clasificarea Ocupațiilor din România, azaz Romániai Foglalkozások Osztályozása) kell használni, és az ott található megnevezést az 1832-es számú, 2011-es kormányrendelet értelmében.
Fotó: Pixabay
A munkaszerződésnek tartalmaznia kell továbbá a munkaidőt is, meghatározva a ledolgozott órák számát és a pihenőidőt. A munkatörvénykönyv 112. cikke szerint a teljes munkaidő napi 8, heti 40 óra. A kódex szerint a munkaidő maximális törvényes időtartama nem haladhatja meg a heti 48 órát, beleértve a túlórát is. Természetesen itt is vannak további kivételek, amelyek teljes kimerítésével indokolatlanul hosszúra nyúlna a cikk. Az éves szabadsággal kapcsolatban megjegyezzük, hogy ennek minimális időtartama 20 munkanap, és ez az időszak nem tartalmazza a munkaszüneti napokat.
A fizetés sem maradhat ki
A munkaszerződésnek rendelkeznie kell ugyanakkor a munkavállaló fizetéséről is. Fontos korlátozás az országos garantált bruttó minimálbér, amelyet óránkénti visszaosztásban nem szabad alulfizetni. A fizetést nem lehet más módon meghatározni, mint pénzösszegben és a nemzeti pénznemben, azaz lejben kell kifizetni.
A munkaszerződést két példányban kell megkötni, és erről említést kell tenni a szerződésben is a következő módon: jelen szerződés két, egymással mindenben megegyező példányban készült, amelyből egy az alkalmazónál, egy pedig az alkalmazottnál marad.
A munkaszerződés egyéb fakultatív záradékokat is tartalmazhat: ezek közé tartoznak a szakképzésre, a versenytilalomra, a titoktartásra, a mobilitásra, a lelkiismeretre, a kockázatra, a szabadidő korlátozására vonatkozó záradékok, de ide soroljuk az elbocsátás esetére vonatkozó kártalanítási záradékot is. Ezekre az opcionális záradékokra külön cikkben térünk vissza.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!