Hirdetés
Hirdetés

Egy autóbalesethez nem lehet kimenni szállítókocsival – elöregedett a Hargita megyei mentőautók nagy része

Elöregedtek, elhasználtak, rengetegszer elromlanak – a sürgősségi gépkocsiparkot majdnem teljes egészében cserélni kellene Hargita megyében •  Fotó: Pinti Attila

Elöregedtek, elhasználtak, rengetegszer elromlanak – a sürgősségi gépkocsiparkot majdnem teljes egészében cserélni kellene Hargita megyében

Fotó: Pinti Attila

A mentőautóknak minimum a 70–80 százaléka cserére szorul Hargita megyében, közülük sok túl van már a cserét előíró törvényben meghatározott futásteljesítmény felső határán is. Gyakran még az új mentőautókkal is problémák vannak, ugyanis azok nem dedikáltan mentőautónak készülnek, ezért gyengébb minőségűek, mint a régi gépjárművek.

Széchely István

2024. február 19., 10:272024. február 19., 10:27

2024. február 19., 10:332024. február 19., 10:33

Elöregedett és elhasznált a Hargita megyei mentőautók jelentős része, nagyszámú cserére azonban nem sok remény van a közeljövőben. A helyzet az ország más részein is hasonló: a napokban Alexandru Rafila egészségügyi miniszter egy sloboziai kórházlátogatáson tett nyilatkozata szerint

országszerte 2000 új mentőautóra van szükség.

„Reméljük, hogy kiegészíthetjük az elavult, elöregedő gépkocsiparkot, bár az egészségügyi minisztériumnak egyelőre nem áll módjában új mentőautókat vásárolni” – fogalmazott a tárcavezető.

Hirdetés

Hargita megyében a mentőautóknak minimum a 70–80 százaléka megérett a cserére, sok közülük már jócskán többet futott félmillió kilométernél, amennyinél a vonatkozó törvény cserét ír elő

– tudtuk meg Péter Szilárdtól, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatójától.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Alig van olyan mentőautó, amit nem kellene lecserélni

„Ha azt nézzük, hogy 2008-ban jöttek az újabb fajta mentőautók, akkor már azok is 16 évesek. Már 400–600 ezer kilométert futottak, rengetegszer elromlanak, tehát rengetegszer kell javítani az autókat és ez rengeteg pénzbe kerül, ezért megérett már a felfrissítésre az autópark, és arra, hogy támogatást kapjunk rá.

Idézet
Ha százalékos arányban kellene kifejezni, biztos, hogy a mentőautóknak a 70–80 százalékát ki lehetne már cserélni, de a sürgősségi gépkocsiparkot majdnem teljes egészében.

A betegszállító autók fiatalabbak, tavaly is kaptunk ilyeneket, de egy mentőszolgálat tevékenységének a nagy részét a sürgősségi betegellátás teszi ki, tehát elsősorban nem betegszállítókat kellene kapjunk, hanem sürgősségi kocsikat, hiszen egy betegszállítást egy óra múlva is el lehet végezni, de egy sürgősségi esethez azonnal ki kell menni.

Idézet
Egy autóbalesethez nem lehet kimenni szállítókocsival, mert annak nincs ehhez megfelelő felszereltsége – elsősegélynyújtásra jó, de sürgősségi betegellátásra nem”

– részletezte a helyzetet Péter Szilárd.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Mentők, amelyek eredetileg teherfurgonnak készülnek

A mentőszolgálat vezetője ugyanakkor azt is elmondta, hogy

még az új állapotban kapott gépkocsikkal is vannak problémák, és azok biztonsági és minőségi szempontból is rosszabbak, mint amilyen régen voltak a mentőautók.

Ennek az az oka, hogy Romániában nem követik a külföldi példákat, azaz nem dedikáltan mentőautókat gyártanak, hanem

teherfurgonként jönnek le a gyártósorokról a gépkocsik és azokat alakítják át mentőkké.

„Ezért már van olyan – éppen jövő héten fogunk visszaküldeni egy ilyet –, hogy tavaly érkezett, de már meg van hasadva benne a bútorzat, valószínűleg karosszériaproblémák miatt.

Idézet
Ahhoz, hogy minőségi legyen a betegellátás, folyamatosan kellene az autóparkot újítani, cserélni, és a kocsikat dedikáltan mentőautónak kellene gyártani”

– fogalmazott a megyei mentőszolgálat vezetője. Amiatt, hogy ez nem így történik, az új mentők – amellett, hogy rosszabb minőségűek – sokkal kényelmetlenebbek is,

nem légpárnásak, és a merev, teherszállításra gyártott felfüggesztés miatt nagyon ráznak az utakon.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Pillanatok alatt a kapacitása határára kerülhet a mentőszolgálat

A Hargita Megyei Mentőszolgálat gépkocsiparkja 65 mentőautóból áll. Ha ezek 5–10 éves autókból állnának, vagy azok 400 ezernél kevesebb kilométert futottak volna mindeddig, akkor a 65 gépkocsi elegendő volna a mentőszolgálat számára, tekintve, hogy naponta 32 aktív mentős csapattal dolgoznak a megyében, tehát még tartalékban is maradnának mentők arra az esetre, ha valamelyik autó balesetezne, összetörne vagy elromolna, továbbá maradna a sportrendezvényekre is – válaszolta kérdésünkre Péter Szilárd.

Idézet
Ha viszont a normatív előírásokat nézzük, akkor nem elegendő a számuk, mert akkor majdnem 80 autónk kellene legyen. Oda viszont csapatok is kellenének”

– mondta az igazgató, hozzáfűzve, a kocsik számát hiába növelnék, ha nem bővíthetnék a személyzetet.
Noha országszerte alulméretezettek a sürgősségi szolgálatok,

Hargita megye viszonylag szerencsés helyzetben van, ugyanis a ’90-es években egy kísérleti megye volt, így több itt a mentőállomás, mint más megyékben.

Itt sem ideális a helyzet, hiszen ritkán ugyan, de itt is kerülnek várólistára betegek, ám

más megyékben sokkal többet kell várni a mentőre, mint Hargita megyében

– tudtuk meg Péter Szilárdtól.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A mentőszolgálat igazgatója ugyanakkor elmondta azt is, hogy készült nemrég egy felmérés – Hargita megyében is, mint ahogyan minden más megyében – arról, hogy hány mentőautó kellene legyen a megyében. Az egészségügyi minisztérium célja az, hogy ez alapján határozzák meg, mekkora mentős személyzetre van szükség az adott megyében. Ezt körültekintően kell meghatározni, hiszen

lehet, hogy ebben a percben egy mentő sincs küldetésben a megyében, de öt perc múlva már 100 mentőre és mentős csapatra lenne szükség, viszont csak 32 van

– magyarázta az igazgató, példaként megjegyezve, ha a székelyudvarhelyi gimnáziumi bentlakás néhány órával később omlik be, olyan katasztrófa történt volna, ahol mindenkit be kellett volna vessenek, illetve átirányítsanak, és lehet, hogy még az sem lett volna elég.

Sose történjen meg, de bármikor súlyos baleset érhet egy 47 személyes autóbuszt is, ahová azonnal 47 mentőt kellene küldjenek

– érvelt egy másik példával.

Hogy a szaktárca által tervezett gépkocsipark- és a személyzetbővítés mikor valósulhat meg, hozzávetőlegesen sem tudja, válaszolta kérdésünkre. „Ismerve a múltat, de bízva a jövőben” azt mondhatja, hogy előbbi alapján évekbe fog telni, utóbbi alapján hónapokba, de sajnos azt látja, hogy Romániában inkább a múlt dominál – zárta a fejtegetést a mentőszolgálat vezetője.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés