
Elöregedtek, elhasználtak, rengetegszer elromlanak – a sürgősségi gépkocsiparkot majdnem teljes egészében cserélni kellene Hargita megyében
Fotó: Pinti Attila
A mentőautóknak minimum a 70–80 százaléka cserére szorul Hargita megyében, közülük sok túl van már a cserét előíró törvényben meghatározott futásteljesítmény felső határán is. Gyakran még az új mentőautókkal is problémák vannak, ugyanis azok nem dedikáltan mentőautónak készülnek, ezért gyengébb minőségűek, mint a régi gépjárművek.
2024. február 19., 10:272024. február 19., 10:27
2024. február 19., 10:332024. február 19., 10:33
Elöregedett és elhasznált a Hargita megyei mentőautók jelentős része, nagyszámú cserére azonban nem sok remény van a közeljövőben. A helyzet az ország más részein is hasonló: a napokban Alexandru Rafila egészségügyi miniszter egy sloboziai kórházlátogatáson tett nyilatkozata szerint
„Reméljük, hogy kiegészíthetjük az elavult, elöregedő gépkocsiparkot, bár az egészségügyi minisztériumnak egyelőre nem áll módjában új mentőautókat vásárolni” – fogalmazott a tárcavezető.
– tudtuk meg Péter Szilárdtól, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatójától.
Fotó: Pinti Attila
„Ha azt nézzük, hogy 2008-ban jöttek az újabb fajta mentőautók, akkor már azok is 16 évesek. Már 400–600 ezer kilométert futottak, rengetegszer elromlanak, tehát rengetegszer kell javítani az autókat és ez rengeteg pénzbe kerül, ezért megérett már a felfrissítésre az autópark, és arra, hogy támogatást kapjunk rá.
A betegszállító autók fiatalabbak, tavaly is kaptunk ilyeneket, de egy mentőszolgálat tevékenységének a nagy részét a sürgősségi betegellátás teszi ki, tehát elsősorban nem betegszállítókat kellene kapjunk, hanem sürgősségi kocsikat, hiszen egy betegszállítást egy óra múlva is el lehet végezni, de egy sürgősségi esethez azonnal ki kell menni.
– részletezte a helyzetet Péter Szilárd.
Fotó: Pinti Attila
A mentőszolgálat vezetője ugyanakkor azt is elmondta, hogy
Ennek az az oka, hogy Romániában nem követik a külföldi példákat, azaz nem dedikáltan mentőautókat gyártanak, hanem
„Ezért már van olyan – éppen jövő héten fogunk visszaküldeni egy ilyet –, hogy tavaly érkezett, de már meg van hasadva benne a bútorzat, valószínűleg karosszériaproblémák miatt.
– fogalmazott a megyei mentőszolgálat vezetője. Amiatt, hogy ez nem így történik, az új mentők – amellett, hogy rosszabb minőségűek – sokkal kényelmetlenebbek is,
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Mentőszolgálat gépkocsiparkja 65 mentőautóból áll. Ha ezek 5–10 éves autókból állnának, vagy azok 400 ezernél kevesebb kilométert futottak volna mindeddig, akkor a 65 gépkocsi elegendő volna a mentőszolgálat számára, tekintve, hogy naponta 32 aktív mentős csapattal dolgoznak a megyében, tehát még tartalékban is maradnának mentők arra az esetre, ha valamelyik autó balesetezne, összetörne vagy elromolna, továbbá maradna a sportrendezvényekre is – válaszolta kérdésünkre Péter Szilárd.
– mondta az igazgató, hozzáfűzve, a kocsik számát hiába növelnék, ha nem bővíthetnék a személyzetet.
Noha országszerte alulméretezettek a sürgősségi szolgálatok,
Itt sem ideális a helyzet, hiszen ritkán ugyan, de itt is kerülnek várólistára betegek, ám
– tudtuk meg Péter Szilárdtól.
Fotó: Pinti Attila
A mentőszolgálat igazgatója ugyanakkor elmondta azt is, hogy készült nemrég egy felmérés – Hargita megyében is, mint ahogyan minden más megyében – arról, hogy hány mentőautó kellene legyen a megyében. Az egészségügyi minisztérium célja az, hogy ez alapján határozzák meg, mekkora mentős személyzetre van szükség az adott megyében. Ezt körültekintően kell meghatározni, hiszen
– magyarázta az igazgató, példaként megjegyezve, ha a székelyudvarhelyi gimnáziumi bentlakás néhány órával később omlik be, olyan katasztrófa történt volna, ahol mindenkit be kellett volna vessenek, illetve átirányítsanak, és lehet, hogy még az sem lett volna elég.
– érvelt egy másik példával.
Hogy a szaktárca által tervezett gépkocsipark- és a személyzetbővítés mikor valósulhat meg, hozzávetőlegesen sem tudja, válaszolta kérdésünkre. „Ismerve a múltat, de bízva a jövőben” azt mondhatja, hogy előbbi alapján évekbe fog telni, utóbbi alapján hónapokba, de sajnos azt látja, hogy Romániában inkább a múlt dominál – zárta a fejtegetést a mentőszolgálat vezetője.
Évente több mint 3,45 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
Hatalmas hőmérsékleti eltérés jellemezte szerdára virradóan az ország egyes régióit: néhol fagypont közelébe esett vissza a hőmérséklet, másutt trópusi volt az éjszaka.
A bukaresti ítélőtábla kedd este elrendelte annak a 40 éves orosz állampolgárnak a 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését, akit szabotázscselekmények előkészítésével gyanúsítanak.
A parlament őszi ülésszakának kezdetétől, szeptember 7-étől a közmédia ismét közvetíti az Országgyűlés üléseit – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. az MTI-vel kedden.
Kevesebb gyermek születik, jelentősen nőtt a gyermeknevelési támogatást igénylő apák aránya, és sokkal többen kapják a támogatás maximális értékét, mint korábban. Hargita megyében több érdekes trendváltozás történt a gyes esetében az elmúlt öt évben.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.
Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.
Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.
szóljon hozzá!