
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Székelyföldön terjeszkedik a magyarországi Digitális Turizmus Szövetség, amelynek célja, hogy felpörgessék a turisztikai vállalkozások digitalizációját, online jelenlétét.
2021. július 19., 21:032021. július 19., 21:03
Rasztovits Dávid, a szövetség képviselője, a Digitális Turizmus Zrt. alapító-vezérigazgatója hétfőn Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón kifejtette, egy hónappal ezelőtt alakult Magyarországon az ernyőszervezet, amely az utazási irodák, a szállodaipar, a rendezvényszervezés, a vendéglátóipar képviselőit, érdekképviseleti szervezeteit és az infokommunikációs ágazatok szereplőit tömöríti. A szövetségben a magyarországi és budapesti iparkamara vezetői, továbbá a digitalizáció, infokommunikáció, a fenntartható utazási élménypiacok tanácsadói is képviseltetik magukat. A víziójuk, hogy technológiai fejlesztéssel versenyképesebb ágazatot hozzanak létre.
Magyarországon a „Modern vállalkozások” kormányzati program révén végeztek auditokat a kis- és közepes vállalkozásoknál, felmérve a digitalizációs szintjüket, az eredmény nyomán javaslatokat fogalmaztak meg arról, hogy az adott cégnél milyen fejlesztésekre van szükség. Rasztovits Dávid elmondta, a felmérésekből az derült ki, hogy
Ennek hátterében többek között az áll, hogy a tulajdonosi kör az idősebb nemzedék tagjai közül kerül ki, még az is előfordul, hogy kockás füzetbe vezetik a bevételeket. A szövetség képviselője hangsúlyozta, a változó világban tudni kell változni, szükség van a digitalizációra, az online jelenlétre, a digitális márkázásra, a digitális lábnyomok kialakítására. A koronavírus-járvány felgyorsította a folyamatot, éppen ezért minden területen gyors paradigmaváltásra van szükség, nincs idő arra, hogy évek alatt, fokozatosan vezessék be a fejlesztéseket.
– szögezte le Rasztovits Dávid. Meglátása szerint szükség van a nemzedékek közötti együttműködésre, hiszen a fiatalok rendelkeznek informatikai tudással, az idősebbek pedig tőkével, hogy ezeket a fejlesztéseket megfinanszírozzák.
A nonprofit szövetség képviselői Székelyföldön turisztikai vállalkozókkal, szállodatulajdonosokkal, ágazati érdekképviseleti szövetségek, önkormányzatok vezetőivel találkoztak, és nyitottságot tapasztaltak az együttműködésre. Mivel a körülmények mindenhol változók, ezért
Azt tapasztalták, hogy Székelyföldnek megvan a turisztikai potenciálja, ám világszinten növelni kell a láthatóságát. A magyarországi szakember a három megye közötti együttműködést, az egységes megjelenítést és a közös víziót hiányolja. Hangsúlyozta, a forráskihasználás szempontjából is hatékonyabb az együttműködés, 3 eurónak nagyobb hatása van, ha együtt költik el, mint ha külön lokális fejlesztésekre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a székelyföldi turizmus polarizált, van nyugati szintű infrastruktúra és olyan helyek is, ahol nem lehet bankkártyával fizetni.
A szövetséghez csatlakozók tagsági díjat fizetnek, a digitalizációs folyamatban kapnak segítséget. Még idén kiadják a digitális turizmus kódexet, amely a jó gyakorlatokat, a nemzetközi trendeket mutatja be, oktató anyagokat, útmutatókat tartalmaz. Elindítják a turizmusallas.hu oldalt, ahová munkaadók és munkavállalók regisztrálhatnak, mesterséges intelligencia köti össze őket. Magyarországon a turizmusban 30–40 ezer munkavállaló hiányzik, az informatikai ágazatban pedig mintegy 20 ezer, mondta Rasztovits Dávid. Szorgalmazzák, hogy a kommunikációs cégek biztosítsanak személyre, cégre szabott ajánlatokat, hiszen előfordul, hogy egy strandon nincs wifi, mert arra a három hónapra, amikor működik, nem tudnak szerződést kötni a szolgáltatóval, vagy az nem kifizetődő. Ma már elengedhetetlen az internet-hozzáférés a turisztikai helyszíneken, ezen belül rengeteg lehetőséget ki lehet használni, hiszen ha a működtető internetjét használja az ügyfél, azonnal tud kommunikálni vele, értesítéseket küldeni a kedvezményekről, vagy éppen a viharriasztásról.
Rasztovits Dávid hangsúlyozta, a digitalizáció sok esetben nem pénzfüggő, hiszen a Google-ra regisztrálni, vagy a közösségi médiában jelen lenni nem kerül sokba, csak tudni kell kihasználni ezeket a felületeket. A szövetség tagjainak auditokat végeznek, bevezetik a digitális turizmus indexet, ami mutatja, digitálisan mennyire fejlett egy vállalkozás. Ugyanakkor a szövetségen belül kivitelezőt is javasolnak a fejlesztésekre, és az elérhető pályázati lehetőségeket is megjelölik.
Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.
A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
szóljon hozzá!