
Fotó: Iochom Zsolt
Április elsején, virágvasárnap, Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékeztek meg a csíksomlyói kegytemplomban.
2012. április 01., 19:512012. április 01., 19:51
2012. április 02., 10:232012. április 02., 10:23
A Húsvét előtti vasárnapon már a hetedik századtól pálmaágat szenteltek, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, fűzfabarkát szentelnek meg. Székelyföldön a barkaszentelés, pimpószentelés szertartása elengedhetetlen része a virágvasárnapnak. Az ünnepi szentmisét megelőzően a kegytemplom előtti téren került sor a barkaszentelésre, majd a hagyományos bevonulást követően Urbán Erik ferences szerzetes, a kegytemplom igazgatója celebrált szentmisét a hívő sokaságnak. A szentmise keretében a kórus énekelve felolvasta Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Szent Márk evangéliumából. Jézus szenvedéstörténetének és keresztre feszítésének felelevenítése előkészíti a nagyhéti lelkiismeret-vizsgálatot, hogy Húsvét vasárnapján tiszta lélekkel örvendhessünk a Megváltó feltámadásának.
„Ne feledkezzünk meg semmiről, amit Üdvözítőnk értünk, kizárólag értünk tett. Krisztus mindnyájunkat maga köré akar gyűjteni e bevonuláskor. Azt akarja, hogy mi legyünk ma a kísérő tömeg, és megilletődött lélekkel ajánljuk fel szívünk dicsérő énekét. Az egyház, az Ő titokzatos teste, minden tagjában folytatni akarja az Úr szenvedését és feltámadását. Ezért egyházunk ma mindenkit meghív arra: akartok-e Krisztus társaiként ti is végigvonulni a szenvedés útján, hogy bejuthassatok majd egykor az örök Húsvétba?” – fogalmazott Urbán Erik ferences templomigazgató.
Az ünnep arra emlékeztet, hogy szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott töltse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát elküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép pálmaágakkal integetett, és ruháikat leterítették előtte. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység és a győzelem jelképe volt.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
szóljon hozzá!