
Fotó: Kristó Róbert
Két éve fogadják az ügyfeleket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia központok munkatársai. Csíkszeredában 15 ezer személynek állítottak össze dossziét. Idéntől jobban odafigyelnek a vidéken élőkre, hetente járnak majd falura.
2013. január 07., 17:002013. január 07., 17:00
2013. január 07., 19:142013. január 07., 19:14
A kerek évforduló kapcsán kerestük fel a csíkszeredai demokrácia központot: szinte napra pontosan két éve, 2011. január 3-án kezdték el az állampolgársági dossziék összeállítását. Azóta csak Csíkszeredában 14 870 személy számára állítottak össze teljes aktacsomagot, amellyel az ügyfelek nagy része Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán jelentkezett.
2013 a vidékről szól
„Számunkra nem is lehetne annál fontosabb hír, mint hogy két éve töretlen az érdeklődés” – ezzel fogad Tiboldi László, az EMNT csíkszéki elnöke, egyben a csíkszeredai demokrácia központ igazgatója. Az eddigi szintet mindenképp tartani szeretnék – folytatja –, ezért idéntől a lehető legtöbb alkalommal fognak vidékre látogatni, mert „a vidékiek eddig elenyésző számban igényelték a magyar állampolgárságot”. A falvakban az egyház épületeiben, illetve közbirtokossági irodákban fogadják majd a kérelmezőket. Kerülni fogják az állami intézményeket (polgármesteri hivatalokat, iskolákat), mert „a román állam esetenként talán nem nézné jó szemmel a munkánkat”.
2012: a fiatalok éve volt
Az első esztendőben, 2011-ben elsősorban az idősebb csíkszeredaiak, illetve a hargitai megyeszékhelyhez közel eső falvak szép korú lakói kértek magyar állampolgárságot, mert számukra érzelmileg volt fontos az állampolgárság megszerzése. Tavaly már nagyobb számban jelentkeztek fiatalok, közülük sokan azért, hogy külföldi munkavállaláshoz megszerezhessék a magyar állampolgárságot.
„Irodánk tizenötezer kérelmezője közül mintegy tízezren csíkszeredaiak lehetnek, a többi ötezer nagy része a környékbeli falvakból érkezett. Idéntől hetente megyünk vidékre, ezen a héten Gyimesfelsőlokra, ahol információnyújtás mellett a helyszínen a dossziékat is összeállítjuk, sőt ha kell, fényképészt is viszünk, így segítve az időseken, akik ritkán mozdulnak ki otthonról” – avat be Tiboldi az idei tervekbe. Hozzáfűzi, ettől az esztendőtől, a csíkszeredai főkonzulátus munkáján könnyítve, az elkészült lakcímkártyák és anyakönyvek kézbesítésébe is besegítenek.
Csíkszeredában 14,8 ezer összeállított dosszié
Két esztendő alatt az EMNT 25 erdélyi irodájában összesen 130 ezer személynek állítottak össze teljes kérelmi dossziét, világszerte az akták több mint egyharmada az erdélyi irodákból került ki. Érdekes adatnak tűnhet, hogy a 130 ezer személy közül 70 500-nak valamely székelyföldi irodában állították össze dossziéját. A legforgalmasabb öt iroda közül négy székelyföldi, ezek közül első a csíkszeredai: a Petőfi utcai demokrácia központban eddig 14 870 személynek állítottak össze teljes aktatömböt.
Román igénylők is vannak
Az első esztendőben szinte nem volt olyan igénylő, aki gyengén beszélte volna a magyart, tavaly viszont ezek száma érezhetően megnövekedett. „Szinte kivétel nélkül román fiatalok voltak, akik külföldi munkavállalás miatt szerettek volna magyar állampolgársághoz jutni. Volt, akinek azt tanácsoltuk, ne adja le a kérését, mert a bevándorlási hivatal nagy valószínűséggel úgyis elutasítja a kérelmét, inkább néhány hónap alatt próbáljon alapszinten megtanulni magyarul. Így is történt, a főkonzulátusról egy nő esetében tételesen jelezték, hogy negyedév alatt elfogadható szinten megtanulta a nyelvet, ezért elhárult az akadály a magyar állampolgárság megszerzése elől. Tudni kell, hogy a vonatkozó magyar törvény értelmében román ajkú is lehet kérelmező, de tudnia kell legalább alapszinten magyarul, és a felmenői valamelyikének pedig valamikor magyar területen kellett élnie.\"
Zsigmond Barna Pál: fontos az irodák munkája
Az állampolgársági kérelmek kapcsán nemrég Zsigmond Barna Pál is nyilatkozott portálunknak. Magyarország csíkszeredai főkonzulja akkor kiemelte, fontos, hogy az állampolgárság iránt nem csökkent az érdeklődés. „Két év alatt sikerült úgy szervezni a tevékenységünket, hogy egy adott időpontban több ügyfelet tudjunk fogadni. Az eljárás ugyanakkor több vonatkozásban egyszerűsödött, így sokkal gyorsabban tudjuk a kérelmeket intézni” – fogalmazott a főkonzul, aki rendkívül hasznosnak ítélte a közreműködő szervezetek, például a demokrácia központok ez irányú munkáját.
Ismét benőtte a nád az egykori csíkszeredai Suta-tavat, miközben 19 évvel a lecsapolása után továbbra sem kezdődtek újra a rehabilitációs munkálatok. A közbeszerzési eljárás ugyan újraindult, de az eredményt megóvták, így a kivitelezés ismét várat magára.
Négy éve avatták fel a magyar állami támogatással épült gyimesbükki óvodát, amely mára megtelt élettel. A kezdeti nehézségek után ma már 70 gyermek tanul itt, az intézmény pedig a helyi közösség megmaradásának egyik záloga lett.
Nemcsak a hagyományok megélését tartják fontosnak Csíkszentkirályon, hanem azt is, hogy továbbadják azokat, példát mutassanak az ifjúságnak.
Ingyenes vércukormérést szervez kedden és szerdán délután négy órától a Hargita Megyei Vöröskereszt a csíkszeredai Szabadság téren.
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
szóljon hozzá!