Vészhelyzet a medvék miatt?

A Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint nemcsak természeti csapások, tűzesetek, vagy járványok miatt lehet közveszélyes állapot, hanem a medvék okozta károk miatt is. „Már nem elég arról beszélni, hogy hány kilövési engedélyt hagynak jóvá. Ennél többről van szó, már emberéletek vannak veszélyben. Egyre több olyan bejelentés jön, hogy este nem mernek kimenni az utcára az emberek, nemsokára az következik, hogy beköltöznek a házakba a medvék. Nem vagyok medveellenes, de az emberi életek védelme az elsődleges” – mondta csíkszeredai sajtótájékoztatóján Borboly, hozzátéve, a törvény nem biztosít jóvátételt az emberi életekben tett károkra.

Erdei és mezei medvék

Az elnök szerint a medvék jelentős túlszaporulata következtében az erősebb példányok a gyengébbeket, fiatalabbakat elűzik élőhelyeikről, azok pedig az emberek közelében kénytelenek keresni megélhetésüket, kényszerből háziasítva magukat. Hozzátette, a bocsok már úgy nőnek fel, hogy megszokják a villanypásztort, amely így nem nyújt védelmet, nincs sok értelme erre költeni. „Ez egy szakszerűtlen vadgazdálkodás miatt előállt kényszerhelyzet. A medvék adaptálódtak, és már szinte két típusú medvét lehet megkülönböztetni, a hegyi, erdei medvét, és a mezei, házi medvét, utóbbi a rágcsálókhoz hasonlóan az ember közelében él, vagyonát és életét veszélyeztetve” – magyarázta. 

Rosszabbodni fog a helyzet?

Az elnök úgy látja, a helyzet rosszabbodni fog, a különleges védettség miatt a medvék száma megtöbbszöröződik, és csak idő kérdése, hogy emberre támadjanak, ha így megy tovább. „Ez a  helyzet átfogóbb elemzést igényel, nem csak a vadászok, hanem az állam, az államvédelmi szervek problémája. Azzal kell foglalkozni, hogy újból járhassunk az utcán este hat után is félelem nélkül” – hangoztatta, megemlítve, hogy akár a hadsereg bevonására is szükség lehet. Borboly szerint nem igaz az, hogy erdőkitermelések, erdei gyümölcsök gyűjtése miatt szorulnak ki a medvék az erdőkből, hangsúlyozva, az 1990-es években sokkal több volt a kitermelés, mint most, és sokan gyűjtöttek gombát, málnát, áfonyát is, a medvék mégsem jöttek a települések közelébe.

Újratárgyalni az uniós megállapodást

A megyei katasztrófa-elhárító bizottság összehívására azért is szükség van Borboly szerint, hogy a  környezet- és természetvédők, az erdőtulajdonosok, gazdálkodók, állattartók, vadászok érvrendszerét, szempontjait egyeztessék, mert jelenleg ez még nem történt meg, és „a felelősség egymásra hárítása folyik”.  Hozzátette, a valós vadkárok legalább az ezerszeresét jelentik a statisztikában szereplő számoknak, sokan már értelmetlennek tartják a kárbejelentést, megszokták, hogy nem lehet változtatni a helyzeten. A medvepopuláció számáról is valós adatok szükségesek, mert ezek nem teljesek – vélte.

Egy további, szükséges lépésnek nevezte a medvék védelméről Románia és az Európai Unió által kötött megállapodás újratárgyalását, amely szerinte egy béklyó, és minden erőfeszítést hiábavalóvá tesz.