
Fotó: Kristó Róbert
Több mint ötven éve foglalkozik masszírozással, népi gyógymódokkal a csíkszentgyörgyi Vargyas Béla bácsi. Masszírozási tudását és szeretetét unokájának adta át, aki szeretné folyatni az „akaratlanul” megtanult szakmát. A fél évszázad tapasztalatairól beszélgetve többek között kiderült, hogy napjainkban a „legnagyobb hiba” a fiatal asszonyokban, lányokban van.
2014. február 11., 15:272014. február 11., 15:27
2014. május 14., 11:362014. május 14., 11:36
A csíkszentgyörgyi Vargyas Béla bácsi több mint ötven éve foglalkozik állatok és emberek gyógyításával. Gyógyszerek használata nélkül, régi népi praktikák alkalmazásával és masszírozással segít nemcsak a helybélieknek és állataiknak, hanem a messzebbről érkező vendégeknek is. Húszéves korában kezdte ellesni először a régi huszár állatorvosoktól, később pedig a háziorvosoktól azokat a gyógymódokat, amelyekkel betegeiken segítettek. „Abban az időben (1960 évek környéke) az ember, ahogy tudta, azzal menekítette magát, hogy ne vigyék a Duna-csatornához dolgozni” – magyarázta Béla bácsi.
Meg kell keresni, hogy a „testben hol van a hiba”
Először az állatokon segített, utána az emberi bajok orvoslását tanulta meg. Az akkori orvosok az ujjára tették saját ujjukat, úgy mutatták meg neki, hogy a test különböző részén érzett bogokat hogyan lehet megszüntetni – emlékezett vissza a kezdetekre a hetvenöt éves öregúr. „Azóta annyi állatot megmentettem, hogy ejsze két vágóhíd sem fogadná be” – tette hozzá mosolyogva. Ezt követően példákat sorolt fel arra, hogyan segített lebénult állatokon. Egy borjadzás után meg nem mozduló tehénnek a gerincében egy idegszál volt elszakadva. Miután megkereste, hogy hol a baj, megszúrta, fellazította, s hat órára rá visszatért az állat lábába az erő. Mindig meg kell keresni, hogy a testben „hol van a hiba” – mondta.
Télen többet masszíroz
Hosszú időn keresztül eljárt a községben megbetegedett állatokhoz, most azonban egészségi állapota miatt nem tud helyszínre menni. Saját meglátása szerint őt is utolérte az öregség. Az emberek gyógyításával, masszírozással viszont még mindig foglalkozik. A téli időszakban napközben 10 és 16 óra között, előre egyeztetett időpont szerint mindenkin segít, akin csak tud. Nyaranta viszont csak vasárnaponként foglalkozik a gyógyítással, mivel a gazdálkodás miatt többnyire a mezőn tartózkodik – részletezte programját Vargyas Béla.
Fizikai munka okozta gondok
Amikor masszírozással kezdett foglalkozni, a kollektívekben a mezőgazdálkodással foglalkozók fordultak leginkább hozzá panaszaikkal. Volt, akinek a dereka fájt a kapálástól, másnak a térde, bokája fordult ki, dagadt be és kékült el. „Ezeket most begipszelik, de amint az inakat helyreraktam, nem kell gipsz, mert megenged a láb, s mehet is tovább” – vélekedik a masszírozó.
A női panaszok a leggyakoribbak
Tapasztalata szerint napjainkban a „legnagyobb hiba” a fiatal asszonyokban, lányokban van. Sokan fordulnak hozzá rendezetlen menstruációval, amelyhez hasalji görcsök, fejfájás is társul. Ezeket a gyógyszerek csak megcsendesítik, de a masszírozással meg lehet szüntetni – fejtette ki Béla bácsi. Hozzátette, nem ritka eset az sem, hogy a fiatal asszony nem tud teherbe esni, habár egészségi szempontból annak nem lenne akadálya. Ennek oka lehet, hogy egy megfázás során a petefészek inai leragadnak, begyulladnak, a méhszájat hátradöntik a testben, s habár a vizsgálatokkor minden rendben van, mégsem tud megtermékenyülni. Ebben az esetben is masszírozással helyre lehet rakni az inakat, és megoldódik a probléma – tudtuk meg.
„Érzékeny kéz” szükséges
„Érzékeny kézzel mindent meg lehet kapni (…). Én nem kérdem meg az embertől, hogy mi a baj, mert a teste elárulja” – vallja az idős bácsi, miközben folyamatosan sorolta a kezelt eseteket. Segített már fél oldalára lebénult újszülöttön, magas vérnyomásos idős asszonyon, ahogyan egyéb váll-, gerinc-, boka-, könyök-, nyakcsigolya-problémákkal küszködőkön is.
A környékbeliek mellett más városokból, sőt Európa más országaiból is érkeztek hozzá segítségért. Saját magát nem masszírozza, unokája szokta őt „meggyúrni” – osztotta meg velünk a nagyapa. A húszéves unokának, Gyűjtő Tamásnak nagyapja „tanította” a mesterséget, így az idős ember problémáit is házon belül tudják orvosolni – tudtuk meg az unokától.
Örökül kapott tudás
Tamás elmesélte, hogy tulajdonképpen belenőtt a mesterségbe, hiszen nagyapja mellett nevelkedett, így miközben Béla bácsi a fiú sportsérüléseit kezelte, és közben magyarázta is, hogy mit hogyan tesz. Amikor pedig a nagyapának fájt valahol, akkor az ő vezényletével az unoka segített a baján. A fiú szereti az akaratlanul megtanult masszírozást, és a továbbiakban is ezzel szeretne foglalkozni.
Közel 25 millió lejes beruházással egy új iskola épül Karcfalván, a másik iskolaépületet pedig felújítják, minderre európai uniós és kormánytámogatás biztosít lehetőséget. A munkálatokat 2029-ben kell véglegesíteni.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
szóljon hozzá!