Újból Székelyföldön szolgálnának a pálosok

Régóta dédelgetett álmom, hogy visszahívjuk őket – fogalmazott a pálos rend vidékünkön való letelepedési szándékával kapcsolatban Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia esperese. Az említett szerzetesrend magyarországi tartományának két vezetője érkezik hamarosan vidékünkre. Céljuk azon körülmények felmérése, amelyek lehetővé teszik, hogy a pálosok több évszázados szünet után ismét a székelyföldi hívek szolgálatába álljanak.

Rédai Botond

2013. január 15., 17:252013. január 15., 17:25

2013. január 15., 18:312013. január 15., 18:31

„Úgy érzem, szükségünk van erre a rendre. Nem csak azért, mert az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, hanem mert mély székelyföldi gyökerekkel is rendelkeznek” – jelentette ki Darvas Kozma József. Az esperes úgy fogalmazott, a pálosok által képviselt életszemlélet és az ebből fakadó üzenet sokatmondó a 21. század válságba jutott társadalmának, hiszen ők az Isten- és emberszeretetnek, a munka megbecsülésének, az emberek hitben való megtartásának fontosságát közvetítik felénk.

„Éppen az ő jelenlétük serkenthet minket arra, hogy értékeinket megbecsüljük, és odaadóan próbáljuk Istent és embertársainkat szolgálni. Úgy vélem, a székelyföldi társadalomnak éppen erre a kovászra volna szüksége. Jelenlétükkel egyszerűen felcsillanthatják az emberekben a reményt” – véli az esperes. Hozzátette, a pálosok a tizenharmadik század végétől voltak jelen Erdélyben, jelenlétük a 15. századig teljesedett ki. Nyomaik egész Székelyföldön felfedezhetők.

Darvas Kozma József hangsúlyozta, január 31-én a magyarországi pálos tartomány két elöljárója érkezik vidékünkre: Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, valamint a gazdasági gondnok, Balla Barnabás. Tájékozódni szeretnének, fel akarják mérni a lehetőségeket, hogy mikor és milyen formában tudnának visszatelepedni Erdélybe. Az elképzelések szerint április elsejéig tartózkodnának itt, szálláshelyük Hargitafürdőn lesz.

„Fontos, hogy legyen egy olyan környezet és hely, ahol őket szívesen fogadják, és nem zavarnak senkit. Természetesen egy bizonyos infrastruktúrára is szükségük van. Ehhez a hozzánk tartozó hargitafürdői újonnan épített plébánia a legmegfelelőbb” – nyomatékosított a pálosok esetleges letelepedésével kapcsolatban az esperes. Kiemelte, nem szabad azt megengedni, hogy egy ilyen értékes rend, mely egykoron Székelyföldön is tevékenykedett, és amelyet erőszakkal felszámoltak, az emberek tudatából eltűnjön. „A nemrég megjelent, A pálos rend története című kiadványommal is próbáltam egyengetni, előkészíteni jövetelüket, hogy majd a mag termékeny földre hulljon” – jegyezte meg az esperes.  

Kik is a pálosok?

A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remeterend. Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje – olvasható a Darvas Kozma József által rendelkezésünkre bocsátott, általa szerkesztett és közölt írásból. A rendet Boldog Özséb (1200–1270 között élt) esztergomi kanonok alapította 1250-ben. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Szent Gellért-sziklatemplomban), Márianosztrán (Pest megyei község) és Petőfiszálláson (Bács-Kiskun megye).

A rend megalakulása

Boldog Özséb nemesi származású esztergomi kanonok volt. Már a tatárjárás előtt kapcsolatba került a Pilisben élő remetékkel, de csak 1246-ban hagyta el városát, hogy két társával együtt remeteéletet folytasson. Felkereste a Pécs környéki, a bakonyi, a pilisi, a mátrai rengetegben élő remetéket, és megszerezte a többi remeteközösség támogatását is. Buzgósága mellett megvolt a kellő tudása, hogy társait együttlakó társasággá szervezze, szerzetbe egyesítse. Pilisen káptalant tartottak, ahol a remeték, tekintettel Özséb korábbi tapasztalatára, rendfőnökükké választották. Ilyen értelemben a pálos rend alapítójának tekintik. Kicsi vagyonából hat remetével a „hármas barlang” mellett, Klastrompusztán felépítette a Sancta Crux–Keresztúr monostort és 1250-ben a kicsi templomot. Ez lett a pálos rend bölcsője. Isten segedelmével és kétkezi munkával tartották el magukat.

Az 1256. évi esztergomi zsinaton Özséb mint „első remete Szent Pál rendjének prior provincialisa” vett részt. Első teendőjének tartotta rendje megerősítése érdekében IV. Orbán pápához fordulni. Keresztúrról, ahol káptalanjaikat tartották, az oklevelekben keresztúri remete barátoknak, máskor ágostonos barátoknak is nevezték őket. Özséb élete végéig tanította, vezette közösségben élő remetetársait. Segítette a kánonok és a szentatyák határozatainak megtartásában. 1308-ban megkapták a pápai elismerést. A királyoktól és főuraktól kapott területeken kápolnát, kolostort építettek. Az 1400-as években Magyarországon 170 rendházban több mint háromezer remete élt. Erdélyben és Kárpátalján 40 monostoruk volt.

A pálosok élete

A pálosok annyira szerények voltak, hogy Özséb rendfőnök óta soha sem kezdeményezték szent életű társaik vagy vértanúik boldoggá vagy szentté avatását. A szerzetesek arra törekedtek, hogy mindenhol Isten akaratát tegyék, és a hiú dicsőség látszatát is kerülték. Kétkezi vagy szellemi-lelki munkát végeztek, olvastak, imádkoztak, másoltak, írtak és tanítottak. Ha elöljáróról vagy alattvalóról bebizonyosodott, hogy a saját előléptetése érdekében levelet mert írni a rendfőnöknek, akkor szigorúan megbüntették, és három évig minden hivatalra megválaszthatatlannak minősítették.
A pálosok szegénységük, belső fegyelmük, kisugárzásuk és életszentségük által lettek népszerűek. A mindennapi munka végzése által közelebb kerültek a társadalomhoz, jótékony hatást gyakoroltak az emberek erkölcsi és szellemi életére.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 19., csütörtök

Csíkszereda vezetése egyetért azzal, hogy hat hónap alatt finomítsák az új hulladékrendszert

Elfogadható megoldás lehet Csíkszeredának a hat hónapos átmeneti időszak és az ideiglenes díjszabás az új hulladékgazdálkodási rendszerre való átállásban. A város a delegáltján keresztül a következő időszakban a szabályok finomításában is részt venne.

Csíkszereda vezetése egyetért azzal, hogy hat hónap alatt finomítsák az új hulladékrendszert
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Huszonöt év története elevenedik meg az idei Csángó Napokon

Jubileumi kiadásához érkeztek a Csángó Napok, amelyet idén november 20–22. között rendeznek meg Csíkszeredában. A rendezvénysorozatra változatos programokkal várják az érdeklődőket.

Huszonöt év története elevenedik meg az idei Csángó Napokon
2026. november 18., szerda

Folyamatosan vásárolják az ANL-lakásokat Csíkszeredában

Az Országos Lakásügynökség (ANL) által építtetett bérlakások megvásárlása folyamatos a lakók részéről Csíkszeredában. A piacinál jóval kedvezőbb árakat sokan egy összegben, mások részletekben, vagy banki hitelből fizetik ki.

Folyamatosan vásárolják az ANL-lakásokat Csíkszeredában
2026. november 18., szerda

Újabb mérföldkő a csíkszeredai kórházban: sikeres volt az első robotasszisztált műtét

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház: sikeresen elvégezték az intézményben az első robotasszisztált általános sebészeti beavatkozást.

Újabb mérföldkő a csíkszeredai kórházban: sikeres volt az első robotasszisztált műtét
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Az őshonos nemzeti kisebbségek jövőjéről tart előadást Kalmár Ferenc

Az európai őshonos nemzeti kisebbségek 21. századi kihívásairól, identitásuk és anyanyelvük megőrzésének lehetőségeiről tart előadást Kalmár Ferenc november 20-án, pénteken 18 órától Csíkszeredában, a Magyar Ügyek Házában.

Az őshonos nemzeti kisebbségek jövőjéről tart előadást Kalmár Ferenc
2026. november 18., szerda

Már Alcsíkon is jelen van a veszettség, kötelező az oltás

Az elsődleges vizsgálatok már igazolták a veszettség megjelenését Csíkszentgyörgy község területén, ahol egy tehén fertőződött meg, de egy veszett rókát is találtak. Kikerült a felcsíki térségből a veszettség.

Már Alcsíkon is jelen van a veszettség, kötelező az oltás
2026. november 18., szerda

Elsősegélynyújtásra készítik fel a gyermekvédelemben dolgozókat Csíkszeredában

Elsősegélynyújtási képzést szerveztek a gyermekvédelemben dolgozóknak Csíkszeredában, és egy életmentő defibrillátort is adományoztak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak.

Elsősegélynyújtásra készítik fel a gyermekvédelemben dolgozókat Csíkszeredában
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Befejezés előtt a vízvezeték, laboratórium, vízkezelő állomás készül

Befejezéshez közelít a Tusnádfürdőt ellátó 18 kilométeres vízvezeték építése, közben készül a városban az új víztartály, a vízkezelő állomás és laboratórium épülete, valamint a csíkszentsimoni kutaknál a vízház. A beruházást jövőben fejezik be.

Befejezés előtt a vízvezeték, laboratórium, vízkezelő állomás készül
2026. november 17., kedd

Közel nyolcezer diák buszozhat ingyen Csíkszeredában, de a forgalomban ez még nem érződik

A diákok körében népszerű a csíkszeredai tömegközlekedés, a Csíki Trans adatai szerint közel nyolcezer tanuló kapott ingyenes bérletet. Bár a kezdeményezés néhol már érezteti hatását, a reggeli városi dugókat egyelőre nem csökkentette számottevően.

Közel nyolcezer diák buszozhat ingyen Csíkszeredában, de a forgalomban ez még nem érződik
2026. november 16., hétfő

Jogosítvány nélkül okozott balesetet, majd sérült utasát hátrahagyva elmenekült

Balesetet okozott egy jogosítvány nélkül vezető sofőr Maroshévízen, utasa megsérült, ő pedig elhagyta a helyszínt. Ráadásul az is kiderült, hogy jogosítványa sem volt.

Jogosítvány nélkül okozott balesetet, majd sérült utasát hátrahagyva elmenekült
Hirdetés