Fotó: Kristó Róbert
Évről évre egyre többen látogatnak el a gyimesközéploki Csángó Túrós Puliszka Fesztiválra. Az elmúlt hétvégén megtartott fesztivál sport- és kulturális eseményekben is bővelkedett, ám a legtöbb érdeklődőt a rendezvény gasztronómiai része vonzotta.
2013. augusztus 25., 20:352013. augusztus 25., 20:35
2013. augusztus 25., 22:302013. augusztus 25., 22:30
Ahány ház, annyiféle túrós puliszka – ez be is bizonyosodott vasárnap, a rendezvény részeként megtartott főzőversenyen. A hidegségi Fatányéros és Csángó Panzió udvarán 17 csapat mutatta meg, hogy házukban, vidékükön, milyen túrós puliszkát szokás készíteni. A csapatok többsége helybeli volt, de érkeztek résztvevők Parajdról, Gyergyóból, Besztercéről és Kolozsvárról is, román csoportot is találtunk a versenyzők között, a szervezők szerint a román és magyar puliszka együtt jól meg tud főni. „A rendezvényünk céltudatosan azért jött létre, hogy a kalibásokat, esztenásokat segítsük, hogy tudják megismertetni, bemutatni az általuk készített termékeket itt. Valamikor a csángó nép a tejtermékből élt meg. Ugyanakkor a túrós puliszka nekik főételük volt, mert az esztenán nem lehetett kenyeret sütni. Felvittek egy zsák puliszkalisztet és az ebből készített ételeket ették ott fent. Ezt a hagyományt szeretnénk Gyimesben továbbvinni a fiataloknak, hogy vegyék észre, a jó tejtermékből meg lehet élni” – osztotta meg velünk Csilip Árpád szervező. A panzió tulajdonosa még elmondta, idén 750 kilós túrós puliszkát készítettek, ez jó bemelegítésként szolgál a jövőre tervezett rekordméretű túrós puliszka elkészítéshez.
A Csángó Ifjak Középloki Közössége minden évben részt vesz a főzőversenyen és minden évben ugyanazon recept szerint főzik meg a túrós puliszkájukat. „A puliszkalisztet kivéve a Gyimes-völgye legjobb adalékanyagai vannak benne. Mert ismerjük el, hogy Gyimes nem gabonatermő vidék, pityóka is kevés lesz, de annál több a tejtermék, ami lelke a túrós puliszkának. A tortának is a krém adja meg az ízét, ez a puliszkával is így van, az ízét az egésznek a túró adja meg és a belelopott tej, tejföl, na meg a mi esetünkben a pirított szalonnabőr. Mi azt mondjuk, hogy a túrós puliszka egy és szent. A szívünk-lelkünk benne van” – biztosított Rácz Árpád a csapat vezetője.
A gyimesközéploki önkéntes tűzoltók sem hiányoztak a főzőversenyről, ők lerakott puliszkát készítettek. „Hagyományos magyar málét készítettünk, bár ennek semmi köze a magyarsághoz, mert ez csángó étel” – avatott be Tankó Csaba.
Feltűrt puliszkát készített hagyományos csíki és kászoni módra a csíki RMDSZ csapata, csíki és kászoni túróval ízesítve. „Nem versenyezni, hanem szórakozni jöttünk. Hagyományos ételként főztük meg a túrós puliszkánkat, amely nem tudom, milyen sikerrel versenyzik a gyimesi túróval, mert köztudott, hogy a fadézsában érlelt gyimesi túró a legfinomabb a környéken, utánozhatatlan. Jól éreztük magunkat, kellemes szórakozás volt, jók ezek a rendezvények, itt leszünk jövőben is” – ígérte Tánczos Barna szenátor.
A zsűrizésnél öt szempontot vettek figyelembe: a higiéniát, az esztétikát, a hagyományőrzést, a tálalást és természetesen az ízvilágot. A fesztivál legfinomabb túrós puliszkáját a Hidegségi Hagyományőrző Néptánccsoport készítette el, a második díjat a Csángó Ifjak Középloki Közössége és a Gyimesi Vadvirágok kapták megosztva, a harmadik díjat szintén egy helyi csapat, az Antalok 3+1 nevű csapat kapta. Különdíjban részesült a kolozsvári Viruşi verzi csoport.
„Nagyon közeli eredmények voltak, finom ételeket készítettek puliszkából, túróból, sajtból. A túrónak az íze hordozza az ízvilágot, de érdekes volt tapasztalni, ahogy különböző öntetekkel, savanyúságokkal, többféle ízesítéssel rukkoltak elő a csapatok. Ennyit végigkóstolva, betekintést lehet nyerni abba, hogy mennyiféle módon el lehet készíteni” – mondta Becze István megyei önkormányzati képviselő, a zsűri egyik tagja.
A látogatókat szívesen kínálták meg a finomabbnál finomabb túrós puliszkákból. A Rozi néni és unokái elnevezésű csapatnál már csak üres üstöt találtunk. Lerakott puliszka, azaz magyar málé volt benne néhány perccel azelőtt. A csapat vezetője, a gyimesközéploki megállói 62 éves Tankó Molnár Rozália szívesen mesélte el nekünk a puliszkakészítés csínját-bínját. „Csíkszeredai születésű vagyok, de 46 éve élek itt. 16 évesen jöttem férjez, az anyósomtól tanultam meg sütni, főzni, attól eltekintve, hogy szakácsiskolát végeztem, de az más, az városon van, nem talál ezzel. Ő azt mondta, annál finomabb a lerakott puliszka, minél hígabb. Jól meg kell főzni, vajat is kell tenni bele, már a fövő vízbe, mert akkor egy jó, finom ízt ad és puhítja a puliszkalisztet. Van, amikor vajat pirítunk rá, attól eltekintve, hogy össze szokták vegyíteni a pergelt szalonnával, tejföllel. Az unokáknak hátra akarom hagyni, hogy ők is csinálják, amit én csinálok, ne hagyják annyiba. Foglalkozom bundavarrással is, szövök, mindent csinálok. És azt akarom, hogy ne haljon ki, hogy az unokáim vigyék tovább” – osztotta meg.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!