Tudatos építkezésre lenne szükség

Fülöp Otília ismertette, a megyei önkormányzat keretében működő főépítészi igazgatóságon belül településrendezéssel, területrendezéssel, műemlékvédelemmel és a megyei utak karbantartásával is foglalkoznak. A településrendezés esetében a legnagyobb probléma, hogy Hargita megyében akadnak olyan települések, melyek adminisztratív határa vitatott – ilyen például a Fenyéd és Zetelaka közti határvita, a Kápolnásfalu és Szentegyháza között vagy Hargitafürdő, Csíkszereda és Csíkcsicsó közötti határvonalak meghúzása körüli bonyodalmak.

Faluképvédelmi törekvések

A műemlékvédelemmel kapcsolatosan szóba került a Faluképvédelmi program is. Mint azt Köllő Miklós kifejtette, a rendszerváltás előtt a tudatos falurombolás, majd a rendszerváltás után a gazdasági helyzet és a nyugatról hozott divat járult hozzá a hagyományos székely falvak képének megváltozásához. „Nem egy példát tudnánk sorolni olyan kirívó házakról, melyek az utóbbi tíz-húsz évben falvainkban épültek. Építkezési engedélyt pedig nem vonhatnak meg merőben esztétikai érvekre hivatkozva, viszont ha az általános rendezési terv szabályzójában benne van, hogy pasztellszínű házakat lehet építeni, akkor viszont már lehet rá hivatkozni” – fogalmazott Köllő, hangsúlyozva, ezért is fontos, hogy egy településnek saját arcára szabott általános területrendezési terve legyen.

Az ismertetőn elhangzott, a faluképvédelmi programon belül idénre készült el Hargita megye húsz településének építészeti és táji elemeinek leltározása, és javaslatok is megfogalmazódtak az épített örökség védelmére. Figyelembe vették az utcaszerkezeteket, az udvarbeépítési szokásokat, és fényképes dokumentációkat állítottak össze. Az előadók kiemelték, a székelyföldi régi házakat ugyan nem sorolhatják be műemléknek, viszont hasonló értékkel bírhatnak a közösség számára, az épített örökség részei. Köllő a műemlék épületek kapcsán elmondta, sokszor gyorsabb és hatékonyabb lenne egy olcsó karbantartási munkát elvégezni, mint költséges és időben elhúzódó tanulmányokat végeztetni ezeken az épületeken.

Bonyolult és hosszas engedélyeztetési procedúrák

Kötetlen beszélgetés keretében elhangzott, hogy az urbanisztikai bizonylat megszerzése, a környezetvédelmi, esetleg az útügyi, a vízügyi, netán a vasúti társaság jóváhagyása és az építési engedélyek kiváltása időigényes procedúra. Egy lakóház esetében, ha a beruházó kész tervvel rendelkezik, akár két hónapot is igénybe vehet az engedélyeztetési eljárás. Övezeti rendezési terv esetében 4-5 hónapot, míg városrendezési terv jóváhagyására két évet is várni kell. „Nemrégiben készült el a Hargita-hegység zonális fejlesztési terve, melynek megvalósítását akadályozza az új kaszálótörvény, hiszen a Hargitán lévő kaszálók nem kaphatnak más területi besorolást, nem lehet építeni rájuk például sípályát” – magyarázta Korodi Szabolcs.