Míg tavaly a szárazság okozott fejtörést a gazdáknak, idén már a sok eső miatt fogják a fejüket az ágazatban dolgozók. A nagy mennyiségű csapadék, a csíki településeket, illetve Hargita megye több részét sújtó árvizek egyaránt tetemes károkat okoztak a mezőgazdaságban.
2010. július 09., 12:532010. július 09., 12:53
2010. július 10., 14:082010. július 10., 14:08
Az elmúlt egy hónapban minden nap esett az eső – kezdte beszámolóját Csíki Margit, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság aligazgatója. Az illetékes szerint az idén júniusban mért csapadékmennyiség az átlagosnak a duplája, azaz a négyzetméterenkénti 95,6 liter helyett 176,9 liter eső zúdult a vidékre. Összesen 34 településről jelentettek károkat, ebből a felcsíki és alcsíki területek nagy része érintett, akárcsak a Kászonok, illetve a Gyimesek. Mondhatni, a csíki régióban nincs olyan település, amely ne szenvedett volna kisebb-nagyobb mértékben kárt az elmúlt időszakban.
Az aligazgató szerint sajnos, még a közvetlen károkkal is számolni kell: a nedves talaj miatt nagyon sok helyen a növényvédelmi munkálatokat nem tudják elvégezni, hiszen a bevetett területekre egyszerűen nem lehet rámenni. Így szabadjára terjedhetnek a betegségek, az utóbbi időszakban például egyre jobban terjed a burgonyavész, amely komolyan tépázza az idei termést. A zord időjárás miatt valószínű, az aratást sem lehet idejében elkezdeni, hiszen az alacsony hőmérsékletek miatt a gabonakalászok nem tudtak megérni. „Nincs érdemben, ami pótolná a mezőgazdasági károkat” – fogalmazott kérdésünkre Csíki Margit. Állami kártérítésre nincs igazán lehetőség, biztosításuk pedig nagyon keveseknek van. És tulajdonképpen ez a legrosszabb hír a gazdák számára: maradnak a veszteséggel.
A számok kegyetlen világa
A június 14. és július 7. közötti időszakban Hargita megyében nem kevesebb, mint 3,1 millió lejes kárt okoztak az időjárási körülmények – tudtuk meg Csíki Margittól. Több mint négyezer hektár kaszáló, 512 ha burgonya, 352 ha takarmánynövény, 471 ha búza, 153 ha árpa, 172 ha kukorica érintett, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Összesen 5801 hektár mezőgazdasági terület károsodott a jelzett időszakban. Pénzben kifejezve egyébként a legnagyobb veszteség a burgonyatermesztőket éri, hiszen ez megközelíti az 1,5 millió lejt, ezt a kaszálók követik, mintegy 865 ezer lejjel.
Sötét jövőt jósol az Agrostar
Az országos gazdaszakszervezet elnöke, Niculae Ştefan igencsak vészjósló közleményt hozott nyilvánosságra szerdán. E szerint a mezőgazdasági károk miatt jelentős drágulásra számíthatunk az élelmiszerek terén. Ehhez hozzájön még az idei szubvenciók hiánya, illetve hogy a gazdák semmilyen kártérítésre nem számíthatnak tönkrement ültetvényeikre. A szakszervezeti vezető megjegyezte, a termelők így anyagi forrás nélkül maradnak, ami kihatással lesz az őszi mezőgazdasági kampányra. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi terméssel is komoly problémák lehetnek, melynek egyenes következménye az élelmiszer-behozatal növekedése lesz.
Jelezni kell a kárt, sok pénz múlhat rajta
Korábban már írtunk róla, az árvizek és esőzések következtében a területalapú támogatást (SAPS) igénylők igencsak kellemetlen helyzetbe kerülhetnek, amennyiben nem teszik meg a szükséges lépéseket. Lázár István, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) sajtóreferense kihangsúlyozta, az érintetteknek a lehető legrövidebb időn belül jelezniük kell az APIA csíkszeredai központjánál, melyik földterületeikben esett kár az elmúlt időszakban, ehhez a polgármesteri hivatal vagy a Sürgősségi Esetek Felügyelősége (ISU) által kiállított kárfelmérési jegyzőkönyv másolatát kell mellékelni. „Ha a legelőtest netán iszapos, vagy a szántóterület nem megfelelő állapotban van, akkor egy esetleg ellenőrzés következtében nem veszíti el a támogatást a gazda” – magyarázta a bejelentés szükségességét az illetékes. Hozzátette, a jogszabály nem egyértelmű, amikor az értesítés leadásának határidejéről beszél: 10 napon belül, mihelyt erre lehetőség adódik – ebből azonban nem derül ki, mikortól számítódnak a napok. Éppen ezért az APIA arra kéri az érintetteket, ha a polgármesteri hivatalok befejezték a kárfelmérést, a lehető legrövidebb időn belül forduljanak a kifizetési ügynökséghez.
Mint arról már beszámoltunk, az olyan vidékeken, amelyeket hivatalosan is árvízsújtottnak nyilvánítottak, elégséges, ha csak írásban értesítik a gazdák az APIA területi egységét, hogy pontosan melyik fizikai blokkban történt a kár. Információink szerint Hargita megyével kapcsolatban egyelőre nem jelent meg erre vonatkozó rendelet, így a gazdák jobb, ha a polgármesteri hivatalok vagy az ISU által összeállított jegyzőkönyv másolatát is mellékelik beadványukhoz.
Ezrek zarándokoltak idén is a Gyimesekbe, ahol imával és mély lelki tartalommal ünnepelték pünkösdvasárnapot a kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén.
A csíksomlyói nyeregbe sokan nemcsak imával, hanem kisszékkel is érkeztek. A búcsúra zarándoklók között egyre többen választják a kényelmesebb megoldást, összeállításunkban megtekintheti, milyen ülőalkalmatosságokat hoztak a Csíksomlyóra látogatók.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
Idén 335 ezer zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben szombaton. Közülük többeket kellett ellátni egészségügyi szempontból, egy személyt pedig újra kellett éleszteni. Megterhelő volt a hőség a zarándokok számára.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A zarándokok között volt az idei csíksomlyói búcsún Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna is.
szóljon hozzá!