Tarló- és tőzegtűz-megelőzési előkészületek

Megközelítőleg tizenöt hektárnyi tőzeges terület égett ki Csíkcsicsó határában tavaly, sőt, az utolsó tűzfészkek csak idén január végén aludtak ki. Augusztusban Csíkszereda nyugati kijáratánál szintén a meggondolatlan száraz aljnövény-gyújtogatók okoztak több hónapon át tartó szennyezést.

Száz hektáros „bomba”

Csíkcsicsóban különösen nagy hangsúlyt fektetnek a tarló- és tőzegtüzek kialakulásának elkerülésére – közölte Lutz Levente alpolgármester. A község melletti, hatalmas kiterjedésű elfeketedett részek odafigyelés hiányában egy-két helyen még újra begyulladhatnak, bár ennél sokkal nagyobb problémát okozhat a településhez tartozó további mintegy száz hektárnyi tőzeges terület.

„Jelenleg a legeltetési törvényre koncentrálunk, amely az állatok kiengedésének időpontját és a pásztorokat érintő különböző szabályozásokat – köztük az általuk tartható kutyák számát – tartalmazza” – mondta el az elöljáró, hozzátéve, hogy utána kerül előtérbe a tarlóégetés mellőzésének fontosságára irányuló lakosságtájékoztató kampány. Az akció mellett rendszeres helyszíni ellenőrzésekre is számíthatnak a földek birtokosai.

A megyeszékhelyen az önkormányzati havilap hasábjain keresztül hívják fel a lakosság figyelmét a tartóégetéssel kapcsolatos tudnivalókra, erre viszont csak május folyamán kerül sor – tudatta Róth László, a városháza polgárvédelmi felelőse. Elmagyarázta, a csíkszeredai önkormányzatnak már készülőfélben van egy egész éves katasztrófa-megelőzési terve, amely minden hónapban az aktuális gondokra összpontosít. Márciusban az olvadásra és  árvizekre fektetik a hangsúlyt, áprilisban a földrengés a „soros”, majd májusban következik a tarlóégetés.

Utóbbihoz a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség közreműködésével állítják össze a tájékoztatót, a népszerűsítésbe bevonva a lakószövetségeket és iskolákat is. Alina Maria Ciobotariu, a sürgősségi esetek felügyelőségének szóvivője érdeklődésünkre elmondta, „mivel ezen a vidéken a szokásosnál tovább tart a tél, ezért még nem kellett az ilyen tüzekkel megküzdeni”, azonban március 15  és április 15 között, az Erdő hónapja nevű programsorozat keretében tarlótűzre is kiterjedő, átfogó figyelemfelhívó megmozdulásokat terveznek.

Szabadságvesztéssel is sújtható a felelőtlenség

A hatályos jogszabályok értelmében egyébként szigorúan tilos a tarlóégetés, egyetlen kivételes helyzettől eltekintve  – tudtuk meg Domokos Lászlótól, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójától.

A száraz növényi maradványok kizárólag abban az esetben gyújthatók meg, ha a talaj fertőzött, rajta más módszerrel kiirthatatlan kártevőkkel – erről azonban egy tanulmányt is fel kell mutatni.

Ugyanakkor a kizárólagosan a környezetvédelmi ügynökség által kibocsátható engedély csak bizonyos feltételek teljesítésével használható, ezek között szerepel többek között a szélcsendes idő, öt hektárnál kisebb területek esetén a tűzoltó-palackok készenlétbe helyezése, míg annál nagyobb földdarabnál nélkülözhetetlen egy mozgatható, nagy kapacitású víztartály jelenléte a rácsatlakoztatott vezetékkel.

A környezetőrség felhívja a lakosság figyelmét, hogy a rendeleteket és előírásokat figyelmen kívül hagyó természetes személyek „könnyebb” kihágás megállapításakor háromezertől hatezerig, míg a jogi személyek huszonötezertől ötvenezer lejig terjedő bírságot, míg súlyosabb, bűncselekménynek minősülő esetekben szabadságvesztést kockáztatnak.