Szégyendíjat alapított a Minta

„Múlt héten értesültünk a sajtóból, hogy Bihar, Szatmár és Maros megyében egyes RMDSZ-es politikusok és önkormányzati képviselők hogyan vélekednek az anyanyelvhasználatról. Mélységesen felháborított, hogy például Nagyszalonta esetében azért nem alkalmaznak tolmácsot, mert az 20 ezer lejes plusz költséget jelentene. Álszent dolog azt állítani, hogy a pénzt inkább magyar iskolákra áldozzák” – nyilatkozta Tőke Ervin, a Minta, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezetének elnöke. Csíkszereda néppártos önkormányzati képviselőjénél a Krónika napilap egyik múlt heti összeállítása verte ki a biztosítékot: a kolozsvári szerkesztésű országos napilap újságírói annak jártak utána, hogy az erdélyi, partiumi és székelyföldi magyar tanácsosok közül kik élnek anyanyelvhasználati jogukkal az önkormányzati üléseken.

Értelmetlen anyanyelvhasználat?

A Krónika újságírói többek között Maskulik Csabát, a szatmárnémeti városi önkormányzati képviselő-testület RMDSZ-frakciójának vezetőjét szólaltatták meg. Maskulik egyenesen nonszensznek nevezte azt, hogy több nyelven folyjon egy ülés. Mint fogalmazott, a gyűléseknek egynyelvűeknek kell lenniük, egy olyan nyelven kell őket lefolyatni, amit mindenki ért és beszél, legyen az angol, román vagy magyar. Kelemen Márton, a Maros megyei RMDSZ frakcióvezetője a téma kapcsán azt mondta, mivel a marosvásárhelyi tanácsüléseken a szinkronfordítás nem biztosított, nem látja értelmét minden esetben az anyanyelv használatának, viszont akkor, amikor kimondottan magyar ügyről van szó, magyarul fognak beszélni. Kovács Jenő nagykárolyi polgármester szerint lényegtelen, hogy az ülések nyelve mi, az a fontos, hogy a magyarok a mindennapjaikban használhassák anyanyelvüket. A Szatmár megyei RMDSZ frakcióvezetője, Kovács Máté is értelmetlennek látja a kétnyelvű tanácsüléseket, mivel ezáltal bonyolódnának a dolgok, elhúzódnának és megnehezednének a gyűlések.

Kérdések Tőke Ervintől

A Krónika összeállítása apropóján Tőke Ervinben felmerült néhány kérdés. „Ezek az emberek akarják identitásuk vállalására biztatni és bátorságra nevelni az erdélyi magyarokat? Miféle üzenet ez az erdélyi magyarok felé? Beszéljünk románul, és gyorsabb lesz az ügyintézés? Ezek az emberek fognak az anyanyelvhasználatért küzdeni? Én nem hiszem.” Hozzátette: erdélyi magyarként számára nem mindegy, hogy az erdélyi magyarság megválasztott képviselői miként gondolkodnak, mit mondanak és mit cselekednek. „A Minta álláspontja ebben az ügyben az, hogy mindenki lehetőleg minden alkalommal használja az anyanyelvét. Ha pedig valaki nem érti azt, akkor forduljon tolmácshoz vagy tanulja meg az illető nemzet nyelvét. Mert tanulni nem szégyen.” Pozitív példaként hozta fel a csíkszeredai városházát, amely a két román nemzetiségű képviselőnek tolmácsot biztosít, valamennyi tanácsülésen fordítanak nekik.

„Beolvadásból jeles”

A Minta alapított egy ún. Beolvadásból jeles díjat, amelyet első körben öt személynek ítéltek oda: Kelemen Mártonnak, a Maros megyei RMDSZ frakcióvezetőjének; Kovács Jenőnek, Nagykároly polgármesterének; Kovács Máténak, a Szatmár megyei RMDSZ frakcióvezetőjének; Maskulik Csabának, a szatmárnémeti városi önkormányzati képviselő-testület RMDSZ-frakciójának vezetőjének és Török Lászlónak, Nagyszalonta polgármesterének. A díjat oklevél formájában hétfőn postázták az érintett személyeknek.