Népszerűsítik a cigány kultúrát Hargita megyében

Jóni Géza, a megyei romaszövetség elnöke a sajtótájékoztatón rámutatott, mivel a cigány kisebbség képezi a Romániában élő etnikai kisebbségek egyik legnagyobb csoportját (a 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 3,3 százaléka roma) és számuk növekszik, szükséges az integrálásuk. Ehhez viszont szükség van a kultúrájuk, szokásaik, hagyományaik, mesterségeik ismertetésére és átadására. Ezért ezt nevezték meg a program céljaként is, amely által a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkenésére is számítanak az Európai Gazdasági Térségben.

A projekt révén hagyományos roma kézműves tanfolyamokat szerveznek – vesszőkosárfonó és vessző-, illetve cirokseprűkötő tanfolyamok –, amelyeken 15-15 megyebeli 12-17 év közötti roma fiatal vehet részt. Az ismereteket 120-120 elméleti és gyakorlati órában sajátíthatják el 2-2 szakmabéli kézműves oktatásával. Emellett roma nyelvtanfolyamot is szerveznek, amelyen 10 fiatal és 5 felnőtt vehet részt. Ezt azért tartják fontosnak, mivel a nyelv a kultúra egy jelképe, a szociális, kulturális és történelmi tapasztalatok gyűjteménye – fejtette ki az elnök.

„A két hagyományos kézműves tanfolyammal párhuzamosan zajlik majd a különböző hagyományos roma foglalkozások bemutatása – a csatornakészítés, lámpák, vedrek, fűtőkazánok készítése, nemes és félnemes fémek megmunkálása és fafeldolgozás. A foglalkozásbemutató tíz napon keresztül lesz megtekinthető, és tíz foglalkozást ismertet. Ezzel párhuzamosan zajlik majd a hagyományos roma táncok bemutatója is” − részletezte Jóni. Szederjesi Ferenc, a projektet támogató Thália Alapítvány elnöke megjegyezte, május 25-étől a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának előterében alakítják ki a mesterségeket bemutató „műhelyeket”, ahová a tervek szerint meghívják a szakközépiskolákat is, hogy a diákok megismerkedhessenek a hagyományos cigány mesterségekkel, ugyanakkor várnak minden érdeklődőt.

A tanfolyamok, a tánc-, foglalkozás- és termékbemutatók pillanatait néprajzi fényképész örökíti meg. Ezekből a képekből és a hagyományos termékekből kiállításokat szerveznek majd Hargita megye húsz településén. A május 25-én induló projekt időtartama 9 hónap, értéke közel 210 ezer lej, amelyet a 2009-2014-es EGT támogatásokból finanszíroznak.

Borboly Csaba, a programot támogató Hargita Megye Önkormányzat elnöke kiemelte, az a céljuk, hogy a roma közösségben csökkentsék a korai iskolaelhagyást, és növeljék az iskolai képzettségi arányt. Véleménye szerint csak úgy kerülhető el a szegregáció (elkülönülés), ha mindenki esélyt és lehetőséget kap a beilleszkedésre, ehhez folyamatosan keresik az eszközöket.

Az EGT Alapról
Az EGT Alap egy olyan pénzügyi alap, amit az Európai Unió tizenöt tagországának társadalmi és gazdasági fejlesztésére hozott létre és tart fenn három ország: Izland, Liechtenstein és Norvégia. A három fenntartó ország tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de nem tagja az EU-nak, emiatt az EU közösségi költségeihez nem járulnak hozzá, de a közös gazdasági tér előnyeit élvezik. Az alapot a három ország azért hozta létre, hogy ily módon mégis részt vállaljanak a kontinens gazdasági és társadalmi egységesülésének költségeiből és a hátrányosabb helyzetben lévő államok felzárkóztatásában.