Fotó: Lukácsi Lehel
A legfontosabb Hargita megyei haszonnövény, a burgonya esetében rekordközeli termésnek örülhetnek a gazdák, de összességében is bőséges a betakarítási kosár idén. Az örömbe azonban jócskán vegyül üröm is, nehéz év ez a termelők számára.
2014. szeptember 09., 15:512014. szeptember 09., 15:51
Termésben gazdag évnek örülhetnek idén a Hargita megyei gazdák, a legnagyobb mennyiségben termesztett burgonya esetében a terméshozam megközelíti a húszéves rekordot döntő 2011-es termés mennyiségét, de búzából is az elmúlt huszonöt év egyik legjobb termését aratták idén a megyében – tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjétől.
Hatezer kilós búzatermés is volt
A búza betakarítása nehéz volt, ugyanis a sok esőzés miatt sok volt a ledőlt kalász vagy elburjánosodott parcella, a csapadékos idő miatt idén a növényápolási munkálatokat is nehezen tudták elvégezni a gazdák, ezért a termés egy része nem lett malomipari minőségű. Azonban mindezzel együtt is szép lett, a rozzsal együtt átlagban eléri a hektáronkénti 3200 kilogrammot, ami országos szinten csak közepesnek, de Hargita megyében nagyon jó mennyiségnek számít – fejtette ki Török Jenő, azt is elmondva, hogy olyan búzaföldek is voltak, amelyekről hektáronként hatezer kilogrammos termést arattak a gazdák.
A megyében összesen 11 563 hektáron termesztenek búzát, a földek nagy részén – 11 400 hektáron – már végeztek az aratással, mindössze a megye északi részében, az utolsó hektárokon zajlik még a betakarítás. A malomipari minőségű búzának elfogadható az ára, kilogrammonként 68–72 bani között változik, de a takarmánybúzának nincs jó ára. Ennek az az oka, hogy országos szinten is viszonylag sok búza minősége nem éri el a malomipari szintet, a szénatermés is jónak ígérkezik, ezért a takarmánybúzának alacsony az ára – mondta el a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A takarmánytermés is jó
Őszi árpából közepes lett a termés, ezt azonban csak kis területen, megyeszinten összesen 245 hektáron termesztenek a gazdák. Tavaszi árpát viszont jóval nagyobb mennyiségben, 5728 hektárnyi termőföldet vetettek be vele idén, ennek mintegy kilencven százalékát már le is aratták, azaz 5200 hektáron már elvégezték a betakarítást. Szép az idei silókukorica-termés is Hargita megyében, ezt a csíki zónában már el is kezdték betakarítani, a reggeli harmattól tartva – tájékoztatott Török Jenő.
A gazdák mintegy hetvenöt százalékban már a zab aratását is befejezték, ebből a növényből közepes mennyiség termett idén, átlagban 1840 kilogramm hektáronként. A takarmánytermés bőséges volt idén, de nehéz volt megszárítani a sarjút, ami mennyiségre jó, a minősége viszont nagyon változó, attól függ, hogy a gazdának milyen szerencséje volt az időjárással. Szépek a cukorrépák is, a termés mennyiségével kapcsolatosan viszont még korai lenne feltételezésekbe bocsátkozni, ugyanis betakarítás előtt a növényeknek még csapadékra lenne szüksége – fejtette ki az igazgató.
Mélypontról indul a pityóka ára
A legfontosabb Hargita megyei haszonnövény, a burgonya esetében a termés mennyisége megközelíti a húszéves rekordot döntő 2011-es termés mennyiségét, idén átlagban 23 ezer kilogrammnyi pityóka termett hektáronként – tudtuk meg Török Jenőtől, aki azt is elmondta, hogy a 9950 hektárból mintegy 1500-on már betakarították a krumplit a gazdák. A nagyon jónak számító termés azonban nem jelent jó mezőgazdasági évet is, ugyanis a pityóka ára jelenleg mélyponton van. Igaz, hogy a krumpli ára még kialakulóban van, de jelenleg 40 bani körül mozog a termelői ára, ami annyira alacsony, hogy amennyiben így maradna, veszteséges lenne az év a burgonyatermesztő gazdáknak.
Idén az is gondot jelent, hogy az esők miatt sok pityókaföldön megjelent a burgonyavész, emiatt nehezebben tárolható a vész által érintett termés, így a gazdák mielőbb szabadulnának tőle. A termelők egy részében ugyanakkor valószínűleg eluralkodott a félelem is a lengyel burgonya miatt, aminek egy része Romániában köthet ki az orosz embargó miatt – fejtette ki Török Jenő, úgy összegezve, hogy a jó termés ellenére nem ilyen a jó év, ugyanis a gazdák kiadásai nagyok voltak, de az árak egyelőre alacsonyak.
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Baleset következtében föld alá szorult deréktól lefelé egy férfi, miközben árkot ásott Csíkszentkirályon.
Továbbra is lesz Csíkszeredában Helyi és hagyományos termékek kiállítása és vásárára, csak más helyszínen: a megyeháza oszlopcsarnoka helyett ezentúl a Szabadság téren és a Promenádon várják a vásárlókat.
A tavalyi megtorpanás után folytatódik a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgálni hivatott gázhálózat kiépítése, amely idén befejeződik, és következhet az engedélyeztetés. Azt szeretnék, ha jövőben már lehetne használni a földgázt.
Pappá szenteli Gergely József diakónust Kovács Gergely gyulafehérvári érsek július 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a csíkszentmártoni plébániatemplomban.
Biciklist sodort el egy autós Csíkszereda központjában szerdán délelőtt, az illető megsérült.
Egy csillagszóró és karácsonyfa – mindössze ennyi kellett, hogy a Kászonújfaluban élő Beáta és Hunor otthona rövid idő alatt leégjen. A tűz után csak kevés dolog maradt ép, köztük az oromkereszt, ami segítőiknek hála nemsokára új házukat védelmezheti.
Mégsem mentek rongálás nélkül haza a bukaresti Dinamo focidrukkerei a hétfői csíkszeredai mérkőzés után, ugyanis székely zászlókat téptek le Mikóújfaluban és autókban is kárt tettek.
Több mint tízezer dugvány díszíti a csíkszeredai városháza előtti virágvázát, miután az utóbbi hetekben a városi kertészet a szerkezetét felújította és beborította növényekkel.
A Csíki Székely Múzeumban nyílt kiállítás a Csíkszeredai Sörgyár történetéről. A tárlat nemcsak a sörgyártás ipartörténetét mutatja be, hanem egy közösség emlékezését és kitartását is ünnepli – ötven év képekben, emberekben, történetekben.
szóljon hozzá!