
Fotó: Kristó Róbert
Mérföldkőnek nevezte Tánczos Barna RMDSZ szenátor a napokon belül hatályba lépő, gyepterületek használatára vonatkozó jogszabályt. A politikus csütörtökön megtartott csíkszeredai sajtótájékoztatóján kiemelte, a törvény több olyan kérdésben is megoldást hoz, melyek önkormányzatok és a gazdák életét régóta megkeserítik.
2014. június 05., 16:342014. június 05., 16:34
2014. június 05., 17:042014. június 05., 17:04
„Mintegy másfél éve tartó abszurd helyzetet szüntet meg az új jogszabály” – fogalmazott a szenátor. Mint elmondta, a Hivatalos Közlönyben napokon belül megjelenő, és onnantól hatályba lépő törvény a kormány által 2013-ban elfogadott 34-es sürgősségi rendeletet módosítja több ponton is. Ez utóbbi ugyanis például minden gyepterületre megtiltotta az építkezést, függetlenül attól, hogy az kül- vagy belterületen van. Sőt, a hét évvel ezelőtti eredeti állapotok visszaállítására is kötelezett. Tánczos szerint korábban azért folyamodott ehhez a megoldáshoz a kormány, mert még az uniós csatlakozási dokumentumban vállalta az ország, hogy nem csökkenhet a rendelkezésre álló gyepterületek nagysága. „Akkor ezt gondolták a jó megoldásnak, azóta nagyon sok vita volt ezen a témán” – részletezte a politikus.
Kiadhatóak az építkezési engedélyek
Az új, gyepterületek használatára vonatkozó jogszabály egyik legfontosabb vívmányának nevezte Tánczos, hogy ennek előírásai nem érvényesek a belterületekre. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a települések adminisztratív területén található beltelkesített legelők és kaszálók esetében a törvény hatályba lépésének pillanatától kiadhatóak az építkezési engedélyek. Az erre vonatkozó tiltások ettől a pillanattól kizárólag a külterületekre érvényesek. Szintén pozitívumként könyvelte el, hogy a jogszabály könnyíti a beltelkesítés folyamatát is, amit a mezőgazdasági minisztérium felügyel. Egy kitétet is megfogalmaz az új törvény: a gyepterületek csak akkor vehetőek ki a mezőgazdasági nyilvántartásból, ha azzal azok kiterjedése nem csökken a 2007-es szint alá.
Kizárólag mezőgazdasági tevékenységre használhatók
A sajtótájékoztatón azt is megtudtuk, a külterületen található gyepterületek kizárólag mezőgazdasági tevékenységre használhatóak. Tilos építkezni ezekre a felületekre, ez alól néhány kivétel is van: a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló ingatlanok, zöld energia parkok létesítése, vagy különböző közhasznú beruházások.
Törvényessé váló legeltetési szabályzatok
A szóban forgó törvény megoldást hoz az önkormányzatok egyik legégetőbb problémájára, a legeltetés kérdésére is. Jogi hátteret nyújt ugyanis a legeltetési szabályok kidolgozásának, teljes hatáskörrel ruházva fel az önkormányzatokat, akik eldönthetik, ki, hol, mikor, hogyan, milyen körülmények között legeltetheti állatait. Rendelkezéseik a magánterületekre és érvényesek lesznek, ugyanakkor büntetéseket is kiszabhatnak. Mindez például az egységes felcsíki legeltetési szabályzat esetében hozhat lényeges áttörést. Mint ismeretes, az ezt szentesítő önkormányzati testületi döntések ellen a prefektúra közigazgatási bírósági eljárást kezdeményezett arra hivatkozva, hogy nincs törvényes alapja az azokban foglaltaknak.
Tisztázza a tulajdonjogot
Ezentúl tisztázva lesz a terület tulajdonos és a területet használó fogalma is. Mint Tánczos elmondta, az illető gyepterületet annak a gazdának kell jövedelmet biztosítson, aki saját állatállománnyal lelegelteti, vagy legalább évente egyszer lekaszálja azt. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az uniós támogatások egésze esetenként a bérlőt illeti meg, amennyiben bizonyítani tudja a fent említetteket.
Százezrektől eshetnek el a közbirtokosságok
Tánczostól megtudtuk, a napokon belül törvényerőre emelkedő jogszabály nem tisztázza a közbirtokosságok helyzetét. A nem aktív „gazdák”, azaz területeiket nem megművelők ugyanis elesnek például a területalapú támogatásoktól. A szenátor szerint a kérdés most az, elfogadják-e azt Bukarestben, hogy a közbirtokosság a tagság közös tulajdona, amely a tagság állatállományával fedi le a gyepterületeket, ezáltal pedig maga a közbirtokosság is aktívvá válik a legelők, kaszálók megművelése szempontjából. „Az erre vonatkozó rendelkezést a következő időszakban elkészülő alkalmazási szabályzóba kell belefoglalni. Rendkívül fontos feladat ennek kivitelezése, ellenkező esetben komoly problémával szembesülhetnek a közbirtokosságok” – nyomatékosított a politikus. A szenátor igazi áttörésnek nevezte a gyepterületekkel kapcsolatos új szabályozást, ám, megjegyzése szerint gyakorlatba ültetése során előbukkanhatnak még problémák, amelyeket útközben kell majd megoldani.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!