Ünnepi szentmisével és a Márton Áron-emlékérem átadásával zárult a 2016. február 12-én meghirdetett Márton Áron-emlékév székelyföldi rendezvénysorozata péntek este a csíksomlyói kegytemplomban. Az eseményen Potápi Árpád János, magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár rámutatott, akkor maradhatunk hűek Márton Áron szelleméhez, ha nem hajlunk meg a hatalmi önkény előtt.
2016. december 10., 17:472016. december 10., 17:47
2016. december 10., 23:342016. december 10., 23:34
Márton Áron személyiségének, életművének szélesebb körben való megismertetése érdekében hirdetett emlékévet a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság, amelyhez Hargita megye is csatlakozott. A Márton Áron-emlékév székelyföldi záróeseményét a nyitórendezvényhez hasonlóan a csíksomlyói kegytemplomban tartották. A pénteki szentmisén Jakubinyi György érsek mondott szentbeszédet: a rövid történelmi visszatekintésbe a püspökkel kapcsolatos saját tapasztalatait is belefoglalta. Mint megtudtuk, az érsek diákként jelen volt, amikor VI. Pál pápa Márton Áron fogadása után az erdélyi fiatalokhoz fordult, és arra kérte őket, hogy fogadjanak szót Márton Áronnak, mivel szent püspökük van. Ezt követően kiemelte, az emberkatedrális nagyságát nemcsak a katolikus hívek ismerték el, hanem felekezettől és nemzetiségtől függetlenül mindenki tisztelte.
A szentmise után Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntötte az összegyűlteket. Rámutatott, a rendezvénysorozat célja Márton Áron példás tevékenységének felidézése, megismertetése és újragondoltatása volt. Mint mondta, megható volt látni a fokozott érdeklődést a szervezett eseményeken, ami azt bizonyítja, hogy Márton Áron ma is képes csodákat tenni. A következőkben köszönetet mondott a közreműködőknek, majd felidézte az elmúlt hónapok rendezvényeit a nyitó eseménytől kezdve, a szoborcsoport-avatáson, kiállításokon, táborokon, konferencián át, egészen a püspök gyulafehérvári újratemetéséig. Végezetül hangsúlyozta, ma is vállalni kell Márton Áron örökségét, amelyet azáltal tudunk megtenni, ha nem hajlunk meg a hatalmi önkény előtt.
Seszták Miklós, a magyar nemzeti fejlesztési miniszter beszédében csíksomlyói emlékeit elevenítette fel, ahol elmondása szerint az ember egyaránt megerősödik hitében és magyarságában. Miután a püspök 1949-es letartóztatása előtti csíksomlyói prédikációjából idézett, arra is kitért, ahogy Márton Áron saját korában, úgy ma is sok mindenért harcolni kell, példának pedig a marosvásárhelyi katolikus iskola, illetve a csíksomlyói búcsú védett szellemi kulturális örökségek listájára való felkerülésének ügyét említette.
Hargita Megye Tanácsának vezetője, Borboly Csaba köszöntőjében kifejtette, míg ma nagyon gyorsan terjed a provokáció, addig nagyon nehéz összefogni, együtt dolgozni – s habár az első könnyebb, a másodikat érdemes tenni. Elmondása szerint közösségért tevékenykedőket, azokat akik Márton Áron szellemiségének megfelelően cselekednek, azokat szükséges felismerni és elismerni. Mint fogalmazott, ezt teszik akkor is, amikor átadják a Márton Áron-emlékérmet. Azt elsőként Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron múzeum alapítója és vezetője vehetett át. A díjazott méltatását követően, Lázár Csilla köszönetet mondott az elismerését, kiemelve, hogy az emlékérmen mindazokkal osztozik, akik segítették és segítik munkáját. Mosolyogva megjegyezte azt is, az emlékév lezárásával munkájuk nem ér véget, a továbbiakban is számít a közreműködésekre.
Az ünnepség végén a Hargita Megyei Művészeti Népiskola kamaraegyüttesének koncertjét hallgathatták meg az összegyűltek.
Tizedik alkalommal rendezik meg a Csíkszeredai Kórháznapokat július 2–5. között. A jubileumi rendezvényen hazai és magyarországi szakemberek osztják meg tapasztalataikat, és a nagyközönség számára is lesznek előadások.
Több mint egy hónapon át, június 11. és július 19. között közösségi meccsnézést szerveznek Csíkszereda központjában.
Korszerűbb körülmények között, a Poliklinika első emeletén működik tovább a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház orvosi laboratóriuma, ahol helyet kaptak a mikrobiológiai laboratórium európai uniós támogatásból, újonnan vásárolt műszerei is.
A következő évben kezdődhet el Csíkszereda városbejáratainál az új, a városlakók tetszését elnyerő arculati elemek építése. Az ötletpályázat nyomán legjobbnak ítélt elképzelés alapján idén a műszaki terveket szeretnék elkészíttetni.
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
szóljon hozzá!