Fotó: Kristó Róbert
Krisztusban megtalálni az egységet – ez talán az egyik legfontosabb üzenete a január 15–22. között Csíkszeredában zajló ökumenikus imahétnek. A magyar történelmi egyházak gyülekezetei egymás templomába, hajlékába látogatva cselekszik azt, ami Jézus vágya volt: „legyetek egyek, miképpen én és atyám egyek vagyunk”. A következőkben a különböző felekezetek képviselői beszélnek az imanyolcadról.
2012. január 17., 17:442012. január 17., 17:44
2012. január 17., 18:252012. január 17., 18:25
A különféle felekezetű keresztények közös imájának ereje és szimbolikus üzenete van
Vasárnaptól egy héten át a keresztény világ nagyon sok gyülekezete kapcsolódik az Egyházak Világtanácsa ajánlásával sorra kerülő imahét istentiszteleti, imádságos alkalmaihoz. 2012-ben az ökumenikus imahét istentiszteleti rendje Lengyelországból érkezett. A liturgiát egy ökumenikus csoport állította össze az örömöket és megpróbáltatásokat megélő lengyel keresztények tapasztalatai alapján, témája: Mindnyájan el fogunk változni a mi Urunk Jézus Krisztus győzelme által (1Kor. 15,51–58).
Krisztus vágya szerint cselekszünk
Az ökumenikus imaalkalmakon való részvétel Krisztus szíve vágya volt. Ő így fogalmazta meg: legyetek egyek, miképpen Én és Atyám egyek vagyunk” – fogalmazott Pénzes József. A Szent Ágoston-plébánia esperese kiemelte, mindenkinek kötelessége, hogy teljesítse ezt a vágyat, ami tulajdonképpen mindnyájunké, de Krisztus mondta ki először.
„Így láthatja az ember, mekkora erő van az egységben, és a megbontott kévének mi a hátránya” – mondta az esperes, hozzátéve, a hívek viszonyulása is azt mutatja, mindenki érzi szükségességét, hogy odategye azt a kicsi morzsát, melyen keresztül embertársa is érzi, számíthat, bízhat benne.
A lelki megújulás a legfontosabb
Az imahét által tulajdonképpen gyülekezeti szintre vetítjük ki a családi ökumeniát” – magyarázta Solymosi Alpár unitárius lelkész. Mint említette, sokan vallási szempontból ugyan vegyes házasságban, ám teljes összhangban élik mindennapjaikat. Éppen ezért fontos, hogy a gyülekezetek szintjén, különféle templomokban is megjelenítsék ezt.
A lelkipásztor szerint az idei imanyolcad egyik üzenete a megújulás. „Nem a vallásfelekezetek közötti versengés jelenti ezt a megújulást, hanem lelkiekben kell bekövetkeznie ennek. Isten nem versengést kér számon tőlünk, hanem azt, hogy képesek vagyunk-e megújulni a hozzá fűződő kapcsolatunkat illetően” – jelentette ki Solymosi. Hozzáfűzte, ha Jézus életét szemléljük, rájöhetünk, számára nem a vallásos villongás volt az elsődleges cél, hanem az egyház és a vallás megújulását hirdette meg. Egy megújult közösségi formát kínált a korában, amit úgy nevezett, hogy Isten országa.
Mindenki élje az evangéliumot
„A katolikus egyház és az egyházak világtanácsának is szándéka, hogy szerte a világban, ahol keresztény közösségek élnek vegyesen, ebben az időszakban imádkozzanak a keresztény egységért” – osztotta meg gondolatait Darvas Kozma József. A Szent Kereszt plébánia esperese hangsúlyozta: a végső célra tekintsünk, ez pedig az örök élet. Ezt a célt tartva szem előtt, aki hittel elfogadja mindazt, amit Jézus tanított, és próbálja megélni, az eljut az üdvösségre. De ugyanakkor kötelessége keresni az igazságot, a teljességet mindenben.
Kifejtette, a végső megdicsőülést minden ember örök hivatásának kell tekinteni, és ez kell arra sarkalljon bennünket, hogy Krisztusban szorosabbra fűzzük a kapcsolatot egymással. „Mindenki élje az evangéliumot, és akkor közeledünk egymáshoz. Minden templomba, imaházba – felekezettől függetlenül – eljönnek azok, akik megérezték ennek a fontosságát, hiszen minden alkalomkor az örök igazságot találják meg, más-más megvilágításban kifejtve. Az imahét egy olyan lelkületet próbál átadni, hogy, amint Márton Áron püspök is mondta, ne csak a templomban, hanem a mindennapokban, az utcán is megismerjük és megbecsüljük egymást” – jegyezte meg az esperes.
Nem oszthat meg a felekezeti hovatartozás
„Nemzetben gondolkodó vagyok, és úgy érzem, hogy a felekezeti hovatartozás nem volna szabad bennünket megosszon. Éppen ezért fontosnak érzem, hogy azokat a határokat, elválasztó falakat lebontsuk, megszüntessük, amelyek közénk állnának” – ezt már Szatmári Szilárdtól, a református egyházközség lelkipásztorától hallhattuk. Kiemelte, a nemzeti egység sokkal nagyobb, mint a vallási. Ezért is tartja fontosnak, hogy kinyilvánítsuk ezt az ökumenikus istentiszteleteken.
„Ahhoz, hogy a nemzetben és Krisztusban való egységet megvalósítsuk, nekünk kell változnunk, és nem másokon változtatnunk. Egy olyan belső utat kell megjárnunk, amely révén megváltozik a gondolkodásmódunk, a más keresztény felekezetekhez való hozzáállásunk, és nem mi próbáljuk megváltani a világot, hanem engedjük, hogy Isten megváltson bennünket” – véli a lelkész. Elmondta, szeretné, ha ezek az ünnepi alkalmak nem csak külsőségek maradnának, hanem a hívek egy olyan üzenetet vinnének magukkal, mely által az ökumenikus együttélés a mindennapok szintjén, az utcán való találkozásokban, a családban is megvalósulna. „Azt szeretném, hogy ne csak az évnek egyszeri alkalmából legyen ez az imahét, hanem gyakorolni tudjuk az itt tapasztaltakat a mindennapokban is” – nyomatékosított Szatmári.
Közelebb kerülni egymáshoz
„Az imahét révén, a különböző felekezetek megismerésével, közelebb kerülnek az emberek is egymáshoz. Mindenképpen jó alkalom ez arra, hogy a gyülekezetek megismerjék egymás hitét, vallását” – nyilatkozta Tóth Károly evangélikus lelkipásztor.
Megjegyezte, tulajdonképpen ez is az imahétnek a célja, hogy a Krisztusban élők valamilyen formában egységbe kerüljenek, tudjanak együtt énekelni, együtt imádkozni, félretéve mindenféle különbözőséget. „A más felekezetű lelkész igehirdetését hallgatva, az emberek megtanulják elfogadni egymást. Úgy vélem, az egymáshoz való közeledés lenne az egyik legfontosabb üzenete ennek az imahétnek” – fogalmazott az evangélikus lelkész.
Ereje van a közös imának
„Keresztények, lelkészek, papok vagyunk, és felelősségteljesen kell dolgozzunk azon, hogy a keresztény egységet építsük. Rendkívül örülök ennek a kezdeményezésnek, mert a különféle felekezetű keresztények közös imájának ereje és szimbolikus üzenete van” – mondta el lapunknak Sebestyén Ottó.
A csíkzsögödi plébános ugyanakkor kiemelte: ezek az együttlétek kiváló lehetőségek arra, hogy a lelkészek elmélyítsék baráti kapcsolataikat. Ugyanakkor alkalom adódik arra is, hogy más közös dolgokban képviselni tudják a kereszténységet. „Jézus Krisztus lelkületét közösen próbáljuk megjeleníteni egy szétforgácsolódott és értékét vesztett világban” – foglalta össze az imahét célját a plébános.
Sorsdöntőnek ígérkezik az újra kiírt romániai elnökválasztás második fordulója. Ezúttal is 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a választópolgárokat. A diaszpórában szombaton több mint 700 ezren szavaztak.
Kézdivásárhelyen a Stadion-utcában tűnt fel egy medve péntek este, olvasónk tisztes távolságból filmezte le a nagyvadat.
Életbevágó, hogy időben felfedezzék a szívfejlődési rendellenességeket. Szerencsére ezen patológiák jelentős része már magzatkorban kiszűrhető. Sánta Réka csíkszeredai gyermekkardiológus szakorvossal a gyermekeket érintő szívbetegségekről beszélgettünk.
42 törvénytelenül birtokolt fegyvert – köztük halálosnak minősülő fegyvereket – koboztak el a Maros megyei rendőrök 45 házkutatás során. Két gyanúsítottat 24 órára előzetes letartóztatásba helyeztek.
Ne féljünk az öregedéstől, humorral, játékossággal és jó kedéllyel áthidalhatók az időskorban jelentkező nehézségek, hiszen, ahogy Schäffer Erzsébet író, újságíró, publicista vallja: fiatal bárki lehet, de öreg csak a java.
Sűrített levegővel működő sportlövő pisztolyt, vadászpuskát és lövedékeket foglaltak le a rendőrök Gyergyóremetén és Ditróban. A gyanúsítottakat fegyver- és lőszerrendszabályok be nem tartásának bűncselekménye miatt vették őrizetbe.
Csaknem tíz éves együttműködést pecsételt meg szerződéssel szombaton a marosvásárhelyi Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégium és a Bethesda Gyermekkórház, ez utóbbi további támogatásáról biztosítva az erdélyi intézményt.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Tizenhat centiméteres a hóréteg a Fogarasi-havasokban levő Bilea-tónál és mínusz 3,3 Celsius-fokot mutatnak a hőmérők. Havazik a Transzfogarasi úton is.
szóljon hozzá!