Andrei Jean Adrian: folyamatosan csökken az autonómiát akarók száma

Fotó: Veres Nándor

A hétköznapi román és magyar emberek jól kijönnek egymással, az etnikai feszültségeket a politikai elit szítja - mondta pénteken Hargita megye prefektusa, Andrei Jean Adrian a Belügyi Nemzeti Kollégium keretében tartott csíkszeredai előadáson.

Székelyhon

2017. január 27., 20:102017. január 27., 20:10

2017. január 27., 20:222017. január 27., 20:22

A prefektúra intézményének szerepe a társadalmi válságok megelőzésében elnevezésű kurzuson 20 személy vett részt, a belügyminisztérium vezető beosztású szakemberei, parlamenti és kormányzati intézmények alkalmazottjai, a civil társadalom képviselői – tájékoztatta a prefektus az Agerpres hírügynökséget.

A prefektus előadásában hangsúlyozta, Hargita megyében nem volt eddig példa társadalmi válsághelyzetre, egy ilyen helyzet kialakulásának esélye olyankor nő meg, amikor nagyobb tömeg részvételével zajló eseményekre kerül sor, és ezeken a rendezvényeken szélsőséges nézeteket valló szervezetek, esetleg hazai vagy külföldi politikai alakulatok által finanszírozott egyesületek, alapítványok is részt vesznek.

A résztvevőket az is érdekelte, hogy érezhető-e etnikai feszültség Hargita megyében, mi a helyzet a zászlók kitűzésével kapcsolatban, a területi autonómiára vonatkozó igénnyel.

„Biztosítottam őket afelől, hogy Hargita megyében mindenki betartja a törvényeket, amikor pedig nem ez történik, a bírósághoz fordulunk jogorvoslatért. (...) Azt is elmondtam nekik, hogy a hétköznapi román és magyar emberek jól kijönnek egymással, csak a politikai elit szítja a feszültséget. Az autonómia eszméjének még nagyon sok követője van, de számuk egyre csökken, mert lassan az emberek rájönnek, hogy Ionnak és Jánosnak kölcsön kell adniuk egymásnak lovukat, hogy felszánthassák a földjüket, és hogy Hargita megyében is román pénzben kell fizetni a kenyérért” – fogalmazott Adrian Jean Andrei.

A prefektus azt is elmondta, a román ajkú lakosság száma csökkenőben van, ugyanis nehezen találnak munkahelyet, mivel a közintézmények nagy részében kötelező a magyarnyelv-tudás, ez pedig „frusztrációt kelt a román lakosságban”.

Adrian Jean Andrei szerint a kurzus résztvevői rájöttek, hogy Bukarestből vagy az ország más régióiból másképp látják a helyzetet ahhoz képest, amit a helyszínen tapasztalnak.