Nagy visszhangot váltott ki Hargita megye prefektusának kedden kiadott, zászlóhasználatra vonatkozó körlevele. Az elöljáró ebben arra hívta fel a polgármesteri hivatalok figyelmét, hogy más államok lobogóit kizárólag a törvényes előírások értelmében használhatják, azaz azokat csak bizonyos alkalmakkor függeszthetik ki a hivatalokra. Az érintettek újabb magyarellenes provokációként értékelik a felszólítást, a prefektus viszont hangsúlyozta, a törvény kizárólag az állami jelképekre vonatkozik, a nemzeti szimbólumokra nem.

„Már 2006-ban, amikor kinevezett polgármestere lehettem ennek a településnek, úgy gondoltam, hogy a közösség szimbólumának ugyanúgy helye van a községházán, mint bármely más zászlónak” – fogalmazott érdeklődésünkre Bíró László, Csíkmadaras polgármestere. A községvezető hozzátette, 2008-tól állandó jelleggel kitűzték a címer nélküli magyar zászlót az intézmény homlokzatára. „Érdekes módon 2011-ig senkit nem zavart a lobogó, tavalyelőtt decemberben viszont valakik észrevették, és próbáltak nacionalista ügyet kovácsolni belőle” – elevenítette fel a közelmúlt eseményeit a polgármester.

Egyébként igencsak tekervényes a csíkmadarasi magyar zászló története. A kifüggesztésével kapcsolatos problémák a 2011 decemberi hokis botrány alkalmával kezdődtek. A román sajtó akkor arról cikkezett, hogy december 1-jén Csíkszeredában megaláztak és meg is vertek egy román ifjúsági jégkorongozót. Az egyik bukaresti hírcsatorna szubjektív anyagában azt is közölte, hogy Madarason a román mellett a magyar zászló is ki van függesztve. A 2011 végére igencsak felerősödő médiavisszhang hatására Madaras polgármestere 2012 elején úgy döntött, lecseréli a zászlót. Kapóra jött a január elsején hatályba lépő új magyar alkotmány. Az alaptörvény első cikkelyének 2. bekezdése ugyanis kimondja, „Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe”. Így a felcsíki hivatal homlokzatára felkerült címeres magyar lobogó már nem tekinthető hivatalos jelképnek.

„Az általunk kitűzött lobogót senki nem minősítheti Magyarország zászlójaként. Viszont azt érzékelem, valakiknek továbbra is gondot jelent, hogy a piros-fehér-zöld a magyar közösség szimbóluma. És abból, hogy a községházán látható, mondvacsinált ügyet próbálnak faragni” – szögezte le a polgármester. 

Jean-Adrian Andrei: a törvény nem vonatkozik a madarasi zászlóra

„Nem kértem egyebet, mint a törvény betartását” – jegyezte meg megkeresésünkre Hargita megye prefektusa. Jean-Adrian Andrei hangsúlyozta, a keddihez hasonló körlevél már többször is született az elmúlt években, semmi új keletű nincs ebben a történetben. A kormánybiztos leszögezte, a  közintézmények zászlóhasználatát is szabályozó törvény kizárólag az egyes államok lobogóira, illetve állami jelképeikre vonatkoztatható. Ez nem érinti a székely zászlót, az egyes települések saját lobogóit, mint ahogy a madarasi polgármesteri hivatalon látható piros-fehér zöld címeres zászlót sem, hiszen utóbbi nem tekinthető Magyarország hivatalos zászlajának. „Engem már régen magyarellenesként könyveltek el. Ez nem igaz, nem vagyok magyarellenes. Azt azonban senkinek nem szabad elfelejtenie, az országban minden nemzetiség be kell tartsa a törvényeket” – reagált az őt ért vádakra a prefektus.