Faluturizmus: a csíkrákosi sikertörténet

Az 1990-es éveket követően Csíkszék falvainak turizmusa fellendült, szervezett keretek nélkül kezdtek el a falubeliek vendéglátással foglalkozni. Mivel a törvények nem tettek különbséget a szállodák és falusi házak minősítése között, így vidéken sokkal méltányosabb áron tudtak a vendégek megfelelő szállás és étkeztetés mellett programokon is részt venni – tudtuk meg Mátéffy Győzőtől, a Hargita Turisztikai Egyesület elnökétől. Hozzáfűzte, tíz éve Hargita megye még az országos elsők között volt a közel 1000 minősített falusi vendéglátó egységével, mára már ez a szám visszaesett. Ehhez hozzájárult a 2007-től pályázható Sapard-program, amire csak a három- vagy annál több margarétás fogadók pályázhattak, de a csökkenés oka lehet a törvénykezés szigorítása, a szállodai egységek modernizálása is. Ennek következtében a kisebb szállásadók lassan lemorzsolódtak, csak azok tudtak fennmaradni, akik komoly energiákat fektettek a vendégek megfelelő ellátásába és szórakoztatásába – részletezte Mátéffy.

Az elnök elmondta: Csíkrákos, habár később kapcsolódott be a falusi vendéglátásba, hamar felzárkózott, és mára már az egyik legfejlettebb faluturizmussal rendelkezik a környéken. A Csíki-medencében egyetlen olyan falu, ahol az étkeztetés és elszállásolás mellett többnapos programokat is ajánlani tudnak a turistáknak. Ez Kovács Anna Máriának köszönhető: a programok megszervezése mellett, a csoportok étkeztetését is ő vállalja, az elszállásolás egy része viszont a falu lakosainak kiadó szobáiban történik, így bevonva a közösséget a turisztikai tevékenységbe. „Ebből is látható, hogy Anna Mária nem csupán részt vett a megszervezett turisztikai konferenciákon, kiállításokon, hanem az ott hallottakat fel is használta vállalkozása, a Cserekert Fogadó fejlesztésére” – fogalmazott az elnök. Szerinte a falusi turizmus fenntartása csak úgy lehetséges, ha többen követik a példát, és nem csupán az ideérkező vendégeket szállásolják el, hanem megpróbálnak akár utazási irodán keresztül is előzetesen megszervezni és fogadni nagyobb csoportokat.

Az a fajta vendégfogadás, ami a csíkrákosi faluturizmus alapját képezi, mintegy két évtizeddel ezelőtt alakult ki. Kis csoportok fogadásával indult a kezdeményezés, ami az évek folyamán kinőtte magát, így mára már nem okoz gondot több busz vagy egy vonat népének elszállásolása sem – tudtuk meg a falubeli Császár Vilmostól, volt iskolaigazgatótól. Portálunknak elmondta: szemmel látható, hogy az évek során mennyire megváltozott a falu arculata. Az emberek egyre nagyobb gondot fordítanak arra, hogy környezetük – udvaruk, fürdőszobájuk, lakásuk – a növekvő elvárásoknak megfeleljen.

Császár Vilmos hozzátette, 2008 óta csökkent az érdeklődés a magyarországi vendégek részéről, ezért sajnálja, hogy nyelvtudás hiányában nem tud a község nyitni az idegen nyelvet beszélők felé. Szerinte egy hatalmas potenciál rejtőzik az orosz turistákban, és meg kellene próbálni idecsalogatni őket.

Az érdeklődés visszaesése abban is megragadható, hogy amíg kezdetben egyhetes programokon vettek részt a vendégek, addig az elmúlt években egyre inkább csökkent az igényelt napok száma. Ma már csupán két-három napos programra van igény az érkező vendégek részéről – nyilatkozta Kovács Anna Mária.

Mátéffy Győző összefoglalta: ahhoz, hogy egy faluban működőképes faluturizmus lehessen, arra van szükség, hogy legyen vagy történjen ott valami, amiért érdemes odamenni. Ezt nagyon jól átlátta a Kovács Anna Mária, hiszen kihasználja a természet adta lehetőségeket, programjait a népi hagyományokra építi – szekeres program, lakodalmas program, gyógynövénygyűjtő napok, stb. – amelyek bevonják a vendégeket a székely falusi élet mindennapjaiba.