HIRDETÉS

Ezrek jelenlétében áldották meg a Márton Áron-szoborkompozíciót

Izsák-Székely Judith 2016. május 15., 17:56 utolsó módosítás: 2016. május 17., 14:38

Csíkszereda Szabadság terén, az egykori város origójának számító helyen, ahol – amint Ráduly Róbert Kálmán lemondott polgármester, a kezdeményező Márton Áron Katolikus Férfiszövetség képviseletében elmondta – egykoron kápolna, később milícia- és szekuritáté-székhely is állt, pünkösdvasárnap szoborcsoportot avattak. A bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áront, Erdély szent életű püspökét, valamint egy bérmálkozó fiatal lányt és annak keresztanyját megörökítő alkotás leleplezési, megáldási ünnepségén több ezren vettek részt.

Fotó: Gecse Noémi

Mi csíki székelyek ezen alkotás létrehozásával hálánkat szeretnénk leróni nemzetünk nagy fia, Isten szolgája, Márton Áron előtt születésének 120. évében, a Magyarország kormánya által az ő személyének szentelt évben – hangzott el a felvezető beszédben, majd Antal Attila  csíkszeredai alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, mondott köszönetet a szobor megálmodóinak, alkotóinak, a megvalósulást támogatóknak. „Az alkotással nemcsak Áron püspöknek állítunk emléket, nemcsak a keresztény nagykorúvá válást állítjuk a középpontba, de a székely anyának, keresztanyának, a bölcs tanítóra felnéző és a krisztusi életet követő ifjainknak is, hiszen ezek a legfontosabb örökségeink, ez a jövőnk záloga” – hangsúlyozta Antal.

Tamás József püspök egy embertpróbáló időszak kiemelkedő egyéniségeként mutatta be Márton Áront, aki példaértékű magatartásával tartotta a lelket az emberekben, akinek személyével egy egész nemzet gazdagodott. Miért éppen bérmáló püspököt ábrázol a szobor, és miért épp ezen a helyen – tette fel a kérdést. „A bérmálás fontos ténykedése egy püspöknek, ilyenkor kerül közvetlen kapcsolatba a híveivel, és Márton Áron bérmaútjai diadalutaknak számítottak, főként fogságból való szabadulása után, mint Jézusnak Jeruzsálembe való bevonulása – vont párhuzamot. Arra biztatott, lépjünk a nyomába: vállalva hitünket, örökségünket.

Áder János magyar köztársasági elnök szerint a szobor, amely immár Csíkszereda főterét díszíti, a püspököt a rá legjellemzőbb mozdulattal örökíti meg: „védelmező, útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak, hívőnek és nem hívőnek, légy bátor, őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másokét, légy hű a hazádhoz”. Ünnepi beszédét egy  Kányádi-idézetre építve kiemelte: „Márton Áron megtapasztalta, milyen kiállni mások elé, vezetni a népet. Tudta, milyen hadvezérnek lenni, amikor az embernek más fegyvere sincs, csak az igazság… Tudta, hogy lehet félelem nélkül is élni, és azt is, hogyan lehet gyengének látszani, mégis erősebbé válni a fogvatartóknál, hogyan lehet elveszíteni a szabadságot, mégis lélekben szabadnak maradni…” A boldog emlékű püspök szavait idézve biztatott: „Legyetek az igazság védői és a szeretet apostolai, álljatok az őrhelyen, ahová küldettetek, hősi elszántsággal.”

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke  Márton Áront a magyarság és a kereszténység egyik  nagy formátumú személyiségeként mutatta be. Hangsúlyozta: hozzá hasonlóan minden felelősen gondolkodó vezetőnek elsősorban a saját közössége, a saját nemzete iránt van felelőssége, kötelezettsége. „Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld léte nélkül nem volt és nem lehet jövendője magyar nemzetünknek” – mondta.

Ráduly Róbert Kálmán megválaszolta, hogy miért épp egy lányt és egy asszonyt örökít meg a szobor, és miért ezen a helyen. „Mondhatnám, hogy a művészi szabadság gyümölcse mindez. De azt gondolom: sokkal többről van szó: azért látható egy lány meg a keresztanyja a kompozíción, mert férfiak állították, mert ők tudják, hogy a férfinak társ kell, olyan, aki gyereket vállal, és aki köré családot, tűzhelyet alapíthat. Miért épp itt? Ez a hely számított a város origójának. 1750-ből ismerjük az első Mikó-vár környéki ábrázolást, és azon valahol itt szerepelt egy kápolna Tehát ez egy szent hely, nemcsak az origója a városnak, közösségünknek, hanem az első szent helye. Ugorjuk 180 évet az időben, kölyökkoromban valahol itt volt a milícia és a szekuritáté székhelye. Van-e annál nagyobb igazságtétel, hogy Márton Áron püspök atyának a csíkiak itt állítanak szobrot? Mindig van tehát kiút és megoldás, hogy ha nem csak türelmünk, erőnk is van hozzá. Felmerült, hogy a szoborral az 1949-es pünkösdi bevonulást próbáljuk felidézni, ábrázoljuk a püspök atyát fehér lovon. Akkor Gyimesből érkezett hozzánk, és tudták az emberek, hogy le fogják tartóztatni, ezért a csángó legények gyűrűt alkottak köréje, a legerősebbek álltak legbelül, és még tíz ilyen gyűrű vette őt körül, így kísérték be (…) Pünkösdvasárnapján ez a szobor és ez a ’49-es történet hozzá nemcsak azt mondja el számunkra, hogy Márton Áron hiteles politikai programot hozott számunkra, hanem azt is egyúttal, hogy nekünk e program mögé kell felsorakoznunk, egymásba kapaszkodnunk, belül a legerősebb, és aztán a többiek, sok-sok koncentrációs körben, amíg a Székelyföldet mind be tudjuk lakni – adott választ Ráduly Róbert.

A szoborkompozíciót megáldó Jakubinyi György érsek Márton Áron jelmondatának – Non recuso laborem, azaz Nem futamodom meg a munkától/ a szenvedéstől – fényében emlékeztetett a nagy püspök életútjára. A szoboravató ünnepség a koszorúk elhelyezésével és a himnuszok eléneklésével zárult.

Mint arról már többször is írtunk, a Márton Áron-szoborcsoportot Tövissi Zsolt tervezte, a szobor alkotója pedig a csíkszeredai Sárpátki Zoltán. A művet Lakatos Pál Sándor öntötte ki bronzból, a talapzatot pedig a csíkszeredai ING Service Kft. alakította ki.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
64 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS