Érdekességek a Bolyaiakról

Fotó: Kristó Róbert

A Sapientia EMTE Scientia Kiadójánál jelent meg decemberben a Bolyai-kutató Oláh-Gál Róbert matematikus, egyetemi adjunktus Bolyai-breviárium című könyve. „A kötet mindenkinek szól. Tulajdonképpen a breviárium egy összefoglaló gyűjteményt jelent, így a két Bolyai különböző helyen megjelent vallomásait gyűjtöttem össze és rendeztem olvasmányossá (Bolyai János képzeletbeli számvetése életéről, hiteles feljegyzések alapján címmel - a szerk.). További két fejezetben e két fontos személyiség levelezéseire térek ki, amelyet az akkori erdélyi értelmiség képviselőivel folytattak (akik ugye többnyire az arisztokrácia soraiból kerültek ki)” – vázolta röviden a kötet tartalmát portálunknak a csíkszeredai szerző.

Szőcs Lóránt

2013. január 09., 19:082013. január 09., 19:08

2013. január 10., 12:062013. január 10., 12:06

Könyvét nem kizárólag a matematikai érdeklődésű emberek figyelmébe ajánlja, természetesen erről az egzakt tudományról is jelennek meg adalékok, de a kötet jelentősebb hányadát a művelődéstörténet, tudománytörténet, sőt néha történelem kategóriába sorolható részek teszik ki. A levelezésekből a 18. század végén és a 19. század elején tevékenykedő erdélyi értelmiségről kaphatunk képet.

Mint a szerző elmondta, amióta a világháló megjelent, kiderült, hogy nemzetközi szinten egyre nagyobb megbecsülésnek örvendenek a Bolyaiak, egyre több nyelven jelennek meg könyvek róluk. Őt személyesen egy japán, illetve egy indiai kutató is felkereste ilyen ügyben.

Egyik legfontosabb kutatási eredményének tartja, hogy kiderült, Bolyai Gáspár fiát, Bolyai Farkast a Fehér vármegyében, Nagyenyed környékén található Alsógáldra küldte, idős báró Kemény Simon kastélyába, aki a nevelőapja és támogatója lett. Egy vagyont áldozott arra, hogy fogadott fia Göttingenben tanulhasson. Ez azért számít érdekességnek, mert egyfelől nagyon sokan úgy tartják, hogy a matematika tudományának egyik legfontosabb megújítója a marosvécsi kastélyban nevelkedett. Másfelől itt érte a Horea-féle felkelés is, sőt, az egész lázadás egyik célpontja éppen nevelőapja, a vármegye főispánja volt. A kötetben Bolyai Farkasnak a Kemény Simonnal folytatott levelezéséből meg is tudjuk, hogy miként látta ezt a lázadást a leendő tudós, aki jól tudott románul, éppen ezért ennek a népnek a problémáit is megértette. Ugyanakkor báró Kemény Simon szigorú megtorlását is megértjük, hiszen fény derül az elsősorban magyarok ellen irányuló tömeggyilkosságok szörnyűségeire.