Egyre több biztosítótársaság fontolgatja, hogy jövőtől drasztikusan – akár 40-50 százalékkal is – megemeli a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak (RCA) összegét. Ez azért szükségszerű, mert a román biztosítórendszert az anyagi összeomlás fenyegeti.
2012. december 06., 16:382012. december 06., 16:38
2012. december 06., 19:372012. december 06., 19:37
Szinte minden országos napilag, internetes portál és televíziótársaság jelezte: nagy valószínűséggel legalább negyven százalékkal drágul 2013-tól a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
„Nem lép érvénybe az a tervezet, miszerint a saját hibáján kívül balesetet szenvedő autótulajdonost saját biztosítója fizetné ki. Ez azért lett volna jó, mert az ügyfél a saját biztosítójával könnyebben tudott volna egyezkedni. Ez könnyebb ügyintézést jelentett volna számunkra, ennek elodázása miatt viszont árat kell emelnünk” – nyilatkozta egy csíkszeredai biztosítási ügynök. Marad tehát az érvényben lévő módszer, vagyis továbbra is az a biztosító kell fizessen, akivel a balesetet okozó ügyfél megkötötte a szerződést.
Alacsonyan tartott árak
A legnagyobb problémát mégsem a fentebb ismertetett tervezet elvetése okozza – magyarázza a bróker –, hanem az évi rendszerességgel megjelenő új társaságok, amelyek mesterségesen alacsonyan tartják a biztosítási kötvények árait. „A biztosítótársaságok szinte mindegyike veszteséggel dolgozik. Íme, egy példa: száz lejnyi bevétel után a biztosítónak 140 lejes kiadása van, mivel egyre több a baleset, az autók javítása pedig drágább, mint öt évvel ezelőtt. Ezért kell legalább negyven százalékkal emelni az árakat. Előreláthatólag ez jövő évtől be is fog következni” – vetít előre a neve elhallgatását kérő csíkszeredai ügynök.
Bíró: szükséges az áremelés
„Az egyik legnagyobb probléma, hogy a biztosítók egyre többször fizetnek jelentős késéssel, ráadásul sokszor a kártérítési összegeken is faragni próbálnak. A helyzet mondhatni tragikus, mert a kötelező biztosításokból befolyó összegek nem haladják meg a kárrendezéskor kifizetett pénzmennyiséget, vagyis nem marad profit. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a biztosítóknak egyre többet kell fizetniük a nem anyagi károkért, például kórházi kezelésekre. Ez immár öt éve, hogy így zajlik” – ezt már Bíró Albin, az Országos Biztosítási Felügyelet (CSA) tagja mondta, aki szerint elengedhetetlen a drágítás, ellenkező esetben hamarosan összeomolhat a teljes biztosítási rendszer.
Senki nem mert drágítani
„A személyi sérülésekből adódó kifizetésekkel, illetve az erkölcsi károkkal 2005-ben még senki sem számolt, ebben az évben viszont ott tartunk, hogy az összes kár húsz százaléka ilyen eredetű. A piaci verseny miatt viszont éveken át senki sem mert drágítani, sőt olcsóbbak lettek a kötelező biztosítások. Ugyanakkor nem biztos, hogy már januártól áremelkedés lesz, mert a társaságok egymástól tartva nem merik kiszámolni a valós biztosítási árakat. Ezzel viszont az a gond, hogy a jelenlegi áraknál maradva összeomolhat az egész rendszer” – fest borús képet a felügyelet szakembere. Bíró az egyik romániai társaság, az Astra példájával érzékelteti a helyzetet: a pár évvel ezelőtt a magyarországi piacon terjeszkedő román társaság nagyságrendileg ugyanannyi autóra kötött biztosítást mindkét országban, Magyarországon viszont a romániainál sokkal kevesebb a balesetek száma.
„Mások tehát a vezetői szokások. Németországban még kevesebb a baleset. Ezzel szemben nálunk az éves autós biztosítási átlagdíj 444 lej, ugyanez Ausztriában 270 euró, vagyis 1200 lej, a balesetek száma viszont az itthoni fele, a javításra szoruló autók értéke pedig megközelíti a nyugatiakét. Itthon tehát csak a társaságok mínuszai nőnek” – vázolja a szakember.
Egyre több a panasz
Az Országos Biztosítási Felügyelet feladata a biztosítottak érdekképviselete, valamint a biztosítótársaságok pénzügyi stabilitásának ellenőrzése. „Ha észrevesszük, hogy valamely társaságnak pénzügyi gondjai lehetnek, tehát fennáll a veszélye, hogy balesetkor nem tudnak fizetni, azonnal közbe kell lépnünk. Papíron egyik társaság sincs veszélyben. A panaszirodánkban viszont az utóbbi időszakban egyre több panaszt jegyzünk: a legtöbb esetben azt róják fel, hogy a biztosítók próbálják elodázni a kifizetéseket” – tudtuk meg Bíró Albintól.
Az elmúlt hetekben többen a közösségi médiában osztották meg elégedetlenségüket a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán tapasztalt ellátással kapcsolatban. A kórház főigazgatója a Székelyhonnak reagált a panaszokra.
A mesemondók missziója kihívásokkal teli, de szükség van rá, talán most leginkább – vallja Bedőházi Beáta. A szakemberrel a közelgő Erdélyi Népmesemondó Találkozó apropóján beszélgettünk az élőszavas mesemondás erejéről.
Tanárt és tanítványt díjaztak az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében Baróton. Incze Mózes Munkácsy-díjas festőművészt a város díszpolgárává avatták, egykori tanárát, Rácz Magdát pedig Erdővidék Kultúrájáért Díjjal ismerték el.
Támogatná a helyben maradó orvosokat és gyógyszerészeket a Studium–Prospero Alapítvány: két, teljesen felszerelt szolgálati lakásra hirdetnek pályázatot Sepsiszentgyörgyön, november 15-i beköltözéssel.
Kökösbácsteleken aggódva figyelték a Tatrang szintjének emelkedését, de a folyó végül nem lépett ki a medréből, továbbá a Feketeügy és az Olt hozama sem nőtt jelentősen. Ebben az évben másodjára fenyegette árvíz a falut.
A lakosság segítségét kéri a sepsiszentgyörgyi rendőrség annak a nőnek a megtalálásában, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy férfi által elhagyott bankkártyát használt több helyen is Sepsiszentgyörgyön és Brassóban.
Széleskörű rendőrségi akció zajlott csütörtökön többek között Hargita és Kovászna megyében is, egy szervezett bűnözéssel és informatikai hamisítással kapcsolatos ügyben. A hatóságok több mint negyven házkutatást tartottak tíz megyében.
A szervezők érdekfeszítő kiállítást iktattak a 30. Erdővidéki Közművelődési Napok programjába. A jubileumi év keretében október 9-én, csütörtökön 13 órakor a baróti múzeum kertjében nyílik meg a Jókai Háromszéken című emlékkiállítás.
Október 7-én éjjel a Tatrang-folyó vízszintje megemelkedett, a Brassó és Kovászna megyék határán fekvő Kökösbácsteleken áradástól tartanak. A polgármester szerint a legaggasztóbb az, hogy nem tudnak jobban felkészülni az árvízre, mint tavasszal.
A textilgyűjtő kukák kifosztását és tartalmuk széthányását csak a köztisztasági vállalat, a helyi rendőrség és a lakosság összefogásával lehetne megakadályozni. Máthé László, a Tega igazgatója szerint viszont valahol mindig homok kerül a gépezetbe.
szóljon hozzá!