Csóti György: a román kisebbségpolitika szemfényvesztő

A magyarországi előadó megítélése szerint a közel száz éve Romániához tartozó Erdélyben és Partiumban papíron nagyon jónak tűnik az anyanyelv használatának kérdése. Bár az alkotmány itt is kirekesztő, és a magyar lakosság nem államalkotó tényező saját szülőföldjén, mégis létezik néhány európai mércével is jónak tekinthető nyelvhasználati jogszabály. „Ezek a jogszabályok csak a román politika kirakat-elemei. Gyakorlati alkalmazásukat tiltják és üldözik! Vannak olyan elképesztő esetek, ahol a törvényre apelláló magyar civilnek a hatóság embere azt mondja, „ez nem arra való, hogy hivatkozz rá!”. Mire való akkor? A külvilág, a nemzetközi közvélemény megtévesztésére” – mutatott rá Csóti György, aki példaként a marosvásárhelyi utcanévtáblák körüli hercehurcát hozta fel.

„Marosvásárhelyen a városi tanács határozatba foglalta a kettős utcanév használat szabályait. A hatóság azonban nem hajtja végre saját döntését különböző elképesztő okokra hivatkozva. A város számos magyar polgára saját költségén, háza vagy kerítése falára kiteszi az előírás szerinti kétnyelvű táblát. De a rendőrség „tiltott reklámtevékenység” címén súlyos büntetést szab ki, és fenyegetésekkel zaklatja a hatályos jogszabály szerint eljárókat. Perek sorozata folyik most is a székely városban. Milyen tehát a román kisebbségpolitika? Szemfényvesztő, kétszínű és hazug” – fogalmazott Csóti György.

Előadásában arra is kitért, hogy a magyarok részaránya az elcsatolt területeken a helyi lakossághoz viszonyítva drasztikusan csökkent: Felvidéken 30 százalékról 10 százalékra, Kárpátalján 31 százalékról 12 százalékra, Erdélyben 32 százalékról 20 százalékra, míg Délvidéken 28 százalékról 14 százalékra csökkent. 1991 és 2011 között mintegy 600 ezerrel csökkent az elcsatolt területeken élő magyarok száma.

„A Kárpát-medencében csak akkor lesz társadalmi béke, politikai stabilitás és gazdasági prosperitás, ha az elszakított területeken élő magyar nemzeti közösségek megkapják az őket megillető tényleges és teljes körű autonómiát. E küzdelemhez szükséges címszavak: összefogás és elszánt akarat. Politikai vezérelv: minden magyar felelős minden magyarért. Aktuálpolitikai üzenet Makovecz Imre intelme: »A szavak ideje lejárt, cselekedni kell!«” – summázta mondandóját Csóti György.

Előadása végén az általa vezetett Kisebbségi Jogvédő Intézet tevékenységéről számolt be. Mint elmondta, 20-25 ingyenes jogsegély-szolgálati iroda működik állandóan az elcsatolt területeken, és hozzávetőleg ugyanennyi peres ügyet támogatnak Kárpát-medence szerte. Mindezekről bővebb információ a kji.hu honlapon található.

Az előadás végén Veress Dávid röviden ismertette a 25 év a nemzetpolitika szolgálatában című nemrég  megjelent interjúkötetet, amelyet Király Béla volt zágrábi nagykövet készített Csóti György egykori országgyűlési képviselővel.