Csíkszeredába látogatott Kovács „Koko” István

Fotó: Iochom Zsolt

Négyállomásos közönségtalálkozója során péntek este Csíkszeredában találkozott a sportbarátokkal Kovács „Koko” István, visszavonult olimpiai és világbajnok magyar ökölvívó.

Iochom Zsolt

2014. május 24., 20:412014. május 24., 20:41

2014. május 24., 22:202014. május 24., 22:20

Magyarország csíkszeredai Főkonzulátusának meghívásának eleget téve május 20–23. között Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és végül Csíkszeredában mesélt életéről: sikereiről és kudarcairól a neves sportoló.

A találkozónak az Ólommadár kocsmakávézó adott otthont, ahol Lukács László, a Székelyföldi Régió Magazin ügyvezető igazgatója volt az első magyar profi világbajnok bokszoló beszélgetőpartnere. Az egykori szurkolók és sportkedvelők mellett jelen volt Zsigmond Barna Pál főkonzul is, aki szerint Koko ma is sokak számára példakép lehet. Amatőrként 287 mérkőzéséből 268-at nyert meg, profi pályafutása alatt, 1997-2002 között mindössze egy alkalommal szenvedett vereséget, a huszonkét győzelemből tizenegy kiütéssel (KO) ért véget.

„Megtisztelő számomra, hogy ennyi év elteltével, ilyen távol Budapesttől ilyen sokan kíváncsiak rám” – fejezte ki köszönetét Kovács István, aki bevallotta, hogy életében most először jár Csíkszeredában. „Véleményem szerint egy fiúnak mindenféleképpen ki kell próbálni ezt a meseszép sportágat, mert annyi minden jót tanulhat belőle és annyi mindenre alkalmas ez a sport, hogy szinte kötelezővé tenném az általános iskolában” – emelte ki a világbajnok sportoló, aki viszonylag későn, 14 éves korában talált rá az ökölvívásra. 1988-ban, tizennyolc évesen már junior Európa-bajnok lett. A ’92-es barcelonai olimpiáról bronzéremmel tért haza, majd három és fél év kőkemény felkészülés után 1996-ban Atlantában kiérdemelte az áhított aranyat.

„Nagyon vékony srác voltam, 160 centi lehettem és hatvan kiló, Mínusz volt a becenevem a baráti körben. Minden adott volt ahhoz, hogy egy negatív karrierről beszéljünk, de volt bennem az a fajta kitartás és erő, amire viszonylag hamar felfigyeltek az edzők. Nagyon sokan dolgoztam és edzettem, és éreztem, hogy napról napra erősebb vagyok” – mesélte. Azt kívánta a jelenlévőknek, hogy találjanak az életükben egy olyan célt, amiért érdemes minden áldott reggel felkelni, és este úgy lefeküdni, hogy ma is léptem előre a célom érdekében.

Az est második felében Koko a jelenlévők valamennyi kérdését megválaszolta, majd dedikációra és közös fotó készítésére is lehetőség nyílt.