Az aszály a méhészeteket is sújtja

Fotó: Kristó Róbert

A hosszan tartó nyári szárazság jelentős károkat okozott a méhesekben. A tavasz is rosszul indult a nagyarányú méhpusztulás következtében. A gazdák kevés létszámú, legyengült méhcsaláddal voltak kénytelenek kezdeni az idei esztendőt.

Létai Tibor

2012. augusztus 08., 15:412012. augusztus 08., 15:41

2012. augusztus 08., 16:142012. augusztus 08., 16:14

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„Az aszály, a kevés virág és a gyenge családok miatt az idei méztermés fele a tavalyinak” – tájékoztatott Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke. Kifejtette: az elpusztult családokat szám szerint sikerült ugyan pótolniuk a méheszeknek, de az állomány legyengült. Ráadásul a fenntartó hordást sem tudják elvégezni a méhek, mert nincs virág. Ilyen helyzetben a méheknél nagy az úgynevezett rablásveszély, amit a méhészeknek tanácsos megelőzniük folyamatos etetéssel, így télire felerősíthetik az állományt. A szakember felhívta a figyelmet, hogy ebben a periódusban kell a családokat kezelni atka ellen. Megjegyezte: az állami gyógyszertámogatásoknak köszönhetően az atkák terjedését sikerült visszaszorítani, mivel a gazdáknak többször adódott lehetőségük kezelni a méhállományukat.

Lázár Tibor az 1960-as évektől kezdve méhészkedik, de mint fogalmazott: „hasonló meleg, száraz időjárással itt a Csíki-medencében nem találkoztam. A nagy forróság kiégette a virágokat, és már július végén úgy hulltak a levelek a fákról, mint októberben”. „Ez a jelenség pesszimistává tesz” – vélekedett Lázár. Kifejtette: ha ez a száraz éghajlat válik uralkodóvá a térségünkben, párosulva a kemény telekkel, akkor a méhészeknek át kell gondolniuk, miként tudják fenntartani a méhészeteket. Az itteni növények a nedves, hűvös éghajlathoz vannak szokva, ha éghajlatváltozás következik be, az növényváltást eredményezhet – vázolta fel nem túl rózsás jövőképét az elnök.

Megtudtuk, tavasszal a méheknek a repcéről szinte egyáltalán nem sikerült hordaniuk, hisz a mezőgazdasági haszonnövényt ősszel nem tudták elvetni, vagy amit elvetettek, az ki sem kelt. Az akácvirágzás idején hűvös, esős idő volt, így az idei akácméztermés 15 százaléka lett az eddigi átlagnak. A havasi méztermés valamivel jobbra sikeredett, az átlagnak a 30 százaléka gyűlt össze. A hárs jó féltermést adott, a napraforgó pedig egy normális átlagot – értékelte az idei esztendőt a szakember.