Az aszály a méhészeteket is sújtja

„Az aszály, a kevés virág és a gyenge családok miatt az idei méztermés fele a tavalyinak” – tájékoztatott Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke. Kifejtette: az elpusztult családokat szám szerint sikerült ugyan pótolniuk a méheszeknek, de az állomány legyengült. Ráadásul a fenntartó hordást sem tudják elvégezni a méhek, mert nincs virág. Ilyen helyzetben a méheknél nagy az úgynevezett rablásveszély, amit a méhészeknek tanácsos megelőzniük folyamatos etetéssel, így télire felerősíthetik az állományt. A szakember felhívta a figyelmet, hogy ebben a periódusban kell a családokat kezelni atka ellen. Megjegyezte: az állami gyógyszertámogatásoknak köszönhetően az atkák terjedését sikerült visszaszorítani, mivel a gazdáknak többször adódott lehetőségük kezelni a méhállományukat.

Lázár Tibor az 1960-as évektől kezdve méhészkedik, de mint fogalmazott: „hasonló meleg, száraz időjárással itt a Csíki-medencében nem találkoztam. A nagy forróság kiégette a virágokat, és már július végén úgy hulltak a levelek a fákról, mint októberben”. „Ez a jelenség pesszimistává tesz” – vélekedett Lázár. Kifejtette: ha ez a száraz éghajlat válik uralkodóvá a térségünkben, párosulva a kemény telekkel, akkor a méhészeknek át kell gondolniuk, miként tudják fenntartani a méhészeteket. Az itteni növények a nedves, hűvös éghajlathoz vannak szokva, ha éghajlatváltozás következik be, az növényváltást eredményezhet – vázolta fel nem túl rózsás jövőképét az elnök.

Megtudtuk, tavasszal a méheknek a repcéről szinte egyáltalán nem sikerült hordaniuk, hisz a mezőgazdasági haszonnövényt ősszel nem tudták elvetni, vagy amit elvetettek, az ki sem kelt. Az akácvirágzás idején hűvös, esős idő volt, így az idei akácméztermés 15 százaléka lett az eddigi átlagnak. A havasi méztermés valamivel jobbra sikeredett, az átlagnak a 30 százaléka gyűlt össze. A hárs jó féltermést adott, a napraforgó pedig egy normális átlagot – értékelte az idei esztendőt a szakember.