Március elsejétől lép hatályba az az európai uniós irányelvre épülő sürgősségi kormányrendelet, amely szerint mindkét szülő köteles lesz kivenni a gyermeknevelési szabadságot – az említett hónap kezdetétől születendő gyermekek esetében. Noha a jogszabályt pár napon belül alkalmazni kellene, az illetékesek szerint még mindig nagyon sok a válaszra váró kérdés.
2012. február 21., 17:272012. február 21., 17:27
2012. április 25., 14:472012. április 25., 14:47
A kormányrendelet kimondja, függetlenül attól, hogy az anya hány éves gyes mellett dönt, legkevesebb egy hónapot kötelezően az apának kell otthon maradnia a csecsemővel. Amennyiben ezt nem teszi meg, az állam megvonja az anyának fizetendő gyest az említett időszakra. Utóbbiaknak egyébként erre az egy hónapra vissza kell térniük dolgozni.
„Akár egy, kettő, illetve beteg csecsemő esetében hároméves gyesre megy az apuka vagy az anyuka, a másik félnek is kötelező kivennie legkevesebb egy hónapos gyermeknevelési szabadságot” – magyarázta a tavaly decemberben elfogadott jogszabállyal kapcsolatban Lukács Erzsébet. A Hargita Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség igazgatója kiemelte, a törvény legkevesebb egy hónapról beszél, ám ez több is lehet, amennyiben így döntenek a szülők. „Arról viszont egyelőre nem szól a rendelet, hogy legtöbb mennyi időtartamra vehető igénybe ez a szabadság” – említette az illetékes, aki reméli, hogy a jogszabály érvénybe lépéséig erre is megkapják a választ.
Az igazgató kiemelte, a szóban forgó 2011/124-es rendelet kimondja, hogy például amennyiben az apuka az egy hónapos gyes mellett dönt, az anyának erre az időszakra vagy vissza kell mennie dolgozni, vagy fizetés nélküli szabadságként tölti le az említett időszakot. Az említett legkevesebb egy hónap egyébként a gyermeknevelési szabadság bármely időszakában felhasználható, az állam által fizetett segély pedig az éppen otthon maradt fél nettó jövedelmének 75 százaléka lesz. Ez azonban nem haladhatja meg a 3400 lejt, illetve nem lehet kevesebb 600 lejnél.
A cégek jóindulatán múlik
Lukács Erzsébet a törvény egyik nagy hiányosságára is felhívta a figyelmet. Ebben ugyanis nem szerepel olyan passzus, mely az egy hónapos gyes megadására kötelezné a magáncégeket. Ez tulajdonképpen azt jelenti, a munkáltató dönti el, eleget tesz-e a kérésnek, vagy sem.
Melyik cégvezető fogja elengedni alkalmazottját egy hónapra? Vagy melyik fogja visszavenni az anyát erre a rövid időre? – tette fel a kérdést az illetékes, aki szerint a jogszabály elfogadása előtt egyeztetni kellett volna a magánszektorral. „Szerintem elvből az lesz, hogy mindenki lemond a gyes egy hónapjáról” – vélekedett az igazgató.
Hogyan kell eljárni?
Amennyiben az anyuka az egyéves gyes mellett döntött, az apuka legkésőbb a tizedik hónap végéig le kell tegye az igénylést az egy hónapos gyermeknevelési szabadságra. „Lényeg az, hogy harminc nappal korábban jelezze szándékát” – magyarázta Lukács. Amennyiben nem akar rövid gyesre menni az apuka, ezt hatvan nappal azelőtt kell írásban jelezze, hogy a gyerek betöltötte az egy, kettő, vagy a három évet. Ebben az esetben a gyes utolsó hónapját már nem fizetik ki az anyának.
Vannak kivételek
A szóban forgó törvény hatálya alól vannak kivételek is. Így a kötelezettség nem érvényesíthető azokra, akik egyedül nevelik gyerekeiket, illetve amikor a másik fél nem teljesíti a gyes feltételeit. Ugyancsak nem alkalmazzák az előírást abban az esetben, amikor az anya nem kéri a gyermeknevelési szabadságot, vagy úgy dönt, hamarabb visszatér a munkahelyére, ezt a szándékát három hónappal azelőtt jelzi, mielőtt a gyerek betölti az egy évet, vagy hat hónappal azelőtt, hogy betölteni a kettő vagy esetenként három évet.
Megkülönböztet a törvény?
Mindez csak azokra az esetekre érvényes, amikor az apa is teljesíti a gyes feltételeit – pontosított Lukács Erzsébet –, azaz a gyermek születése előtt tizenkét hónapig adózandó jövedelme volt. „A törvény kidolgozói azt mondták, így akarják rávezetni az apákat arra, milyen is lehet gyermeket nevelni. Mi történik azokkal az apákkal, akik nem teljesítik a feltételeket, azoknak nem kell látniuk, hogyan kell gyereket nevelni?” – jelezte a rendelet egy újabb visszásságát az intézményvezető. Véleménye szerint a törvény megkülönböztet, hiszen csak egy csoportra próbálja érvényesíteni a szóban forgó jogokat.
Veszélyes kiskapu?
Eddig már sokan feltehették magukban a kérdést, mi történik akkor, ha az újdonsült apa fel sem keresi a szociális kifizetési és felügyelőségi ügynökséget. „Olyan nem fordulhat elő, hogy valaki esetében ne tudjunk eljárni” – jelentette ki Lukács Erzsébet. Elmondása szerint, amikor az anya leteszi igénylését a gyesre, a típusnyomtatvány egyik oldalára, saját felelősségre, az apa adatait is fel kell vezesse. Ebből kiderül, hogy utóbbi teljesíti-e a gyes feltételeit, vagy sem. Az illetékes szerint ez azonban még nem garancia arra, hogy az apára vonatkozó adatok megfelelnek a valóságnak.
„Honnan fogom tudni, hogy azok tényleg reális adatok? A száznál is több havi esetből hányat tudok leellenőrizni, hogy valóban teljesíti vagy nem a feltételeket?” – tette fel a kérdést az igazgató. Elmondása szerint szúrópróbaszerűen utána tudnak járni néhány esetnek, a hamis adatközlést pedig a törvény szerint büntetik.
Az irányelvet mindenhol alkalmazni kell
„A 2010-ben megszavazott irányelvet idén március 1-jétől az EU minden tagállamának be kell építenie saját jogrendszerébe, egyenként kidolgozva az alkalmazási részleteket” – fogalmazott a Krónikának Sógor Csaba európai parlamenti képviselő. A politikus, saját bevallása szerint, jó ötletnek tartja a kezdeményezést, hiszen a különböző demográfiai statisztikákból és elemzésekből is egyértelműen kitűnik, hogy a gyermekvállalási kedv azon államokban magasabb, ahol mindkét szülő, értelemszerűen az apa is részt vesz a gyermeknevelésben. Mint mondta, a romániai törvények értelmében az apáknak eddig is lehetőségük volt 5 fizetett munkanapot szabadnapként kivenni, hogy családjuk mellett lehessenek, a hatóságok azonban nem tették ezt kötelezővé, így kevesen éltek ezzel.
Nem kell törvény ahhoz, hogy apa legyek
Nem hiszem, törvény kell sarkalljon engem arra, hogy aktívan részt vegyek majdani gyerekem nevelésében – reagált a csíkszeredai B. B, akinek pár hónap múlva születik meg első gyereke. Elmondása szerint az apák, ha akarták, eddig is megtalálták a módját annak, hogy az anya és a gyermek mellett legyenek, nem kellett ehhez jogszabály. „Az egy hónapos időtartam nevetséges, ez az időszak jóformán semmire sem elég. És ha mondjuk, szoptatni kell a kicsikét, beviszem az anya munkahelyére?” – kérdezett vissza a fiatalember.
„Medvék terrorizálják a hegyvidéki városok lakóit” – ezzel a felütéssel mutatja be a Digi24 hírcsatorna az aggasztó Hargita megyei medvehelyzetet.
Rekordszámú résztvevő indult a 7. Csíkszentkirályi Roncsderbin szombaton, a fő versenyszám, a rodeó győztesének kihirdetéséhez közel egyórás futamra volt szükség. Karnyújtásnyira volt a meglepetés, de Imre Róbert a negyedik derbigyőzelmét is behúzta.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
szóljon hozzá!