Fotó: Veres Nándor
Veszélyezteti a háziorvosi szakmát a kiöregedés: Hargita megyében ötven év feletti az alapellátásban dolgozó orvosok többsége, az átlagéletkor 52,4 év. Az illetékesek szerint az viszont biztató, hogy az elmúlt években csökkent ez az átlagéletkor és hogy nincs orvoshiány a háziorvosi rendszerben.
2015. február 18., 10:452015. február 18., 10:45
2015. február 18., 12:052015. február 18., 12:05
Ötven és ötvenkilenc év közötti az életkora a Hargita megyében dolgozó háziorvosok többségének – derül ki a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság adataiból. A megyebeli alapellátásban dolgozó legfiatalabb orvos 32 éves, a legidősebb pedig 66.
Hargita megyében összesen 155 háziorvos dolgozik, városon hetvenen, vidéken 85-en praktizálnak. A megyei népegészségügyi igazgatóság adatai szerint az alapellátásban tevékenykedő orvosok átlagéletkora 52,4 év (városon 52,8, vidéken pedig 52,2 év). 31 hatvan év fölötti háziorvos dolgozik a megyében, a többség pedig – 75 orvos – ötven és ötvenkilenc év közötti. A 40 és 49 év közöttiek 28-an vannak, a 30 és 39 év közöttiek pedig 21-en.
Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője úgy gondolja, veszélyezteti a háziorvosi szakmát a kiöregedés, de jelentősen javult a helyzet az elmúlt időszakban, öt éve ugyanis még 56 év volt a megyebeli háziorvosok átlagéletkora. A praxisok helyzetét követő és a fiatal orvosok megyébe irányítását is végző intézmény vezetője szerint generációváltás kezdődött el a háziorvosi szakma terén. Orvoshiány ugyanakkor az alapellátásban nincs – tette hozzá Tar Gyöngyi. Kifejtette, kétezer az ideális páciensszám egy orvosnak, ennyiből az orvos is megél, efölött már zsúfolttá válik a rendelő. A fiatalítás érdekében az utóbbi időszakban ugyanakkor törekedtek arra, hogy 1800-ra szorítsák le az egy orvoshoz feliratkozott páciensek számát, így adva helyet más, fiatal orvosoknak is.
Azokban az országokban, ahol tudatos személyzetpolitikát folytattak az elmúlt években, alacsonyabb az orvosok átlagéletkora az alapellátásban – közölte Tar Gyöngyi. Ugyanakkor rámutatott, például a skandináv országokban is idősek az orvosok, ezért vonzottak oda többek között Romániából is sok fiatal orvost. A háziorvosok körében egyébként nem jellemző az elvándorlás annyira, mint a más területre szakosodott orvosoknál. Tar Gyöngyi szerint a megyében a szakma fiatalítása érdekében folytatni kell a már elkezdett gyakorlatot, az alapellátási rendszer figyelését, követni kell a nyugdíjhoz közelítő háziorvosok és a fiatal orvosok helyzetét, a számukra adódó lehetőségeket.
Ahhoz, hogy egy-egy nyugdíjba vonuló orvos helyére fiatal szakember kerüljön, Tar Gyöngyi szerint az is kell, hogy a visszavonuló és praxisát áruba bocsátó háziorvos ne kérjen ezért túl sokat, ugyanakkor a helyi önkormányzatok is odafigyeljenek erre, és jelezzék, ha gond van, illetve segítsék is a fiatal orvosokat különböző kedvezményekkel.
Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos, a Hargita Megyei Háziorvosi Szövetség elnöke szerint egyelőre nem vonzó a fiatalok számára Romániában az egészségügyi rendszerben dolgozni. „Akkor lesz utánpótlás a szakmában, ha ez vonzó lesz. Egyelőre viszont az vonzóbb, hogy külföldre menjen és feleannyi munkával tízszer annyi pénzt keressen a fiatal orvos, aki még társadalmi elismerésben is részesül. És nem mutatnak rá ujjal a rendszer minden hiányosságáért” – szögezte le. Elmesélte, külföldön dolgozó kollégáik beszámoltak arról, hogy milyen körülmények között dolgoznak, mennyiért, és hogy ott hagyják őket a hivatásukat gyakorolni. Utóbbi elé itthon folyton akadályokat gördítenek, például a túlméretezett adminisztráció által. Megosztotta, négy hónapja Svédországba kiment kollégák mesélték, hogy kinti munkatársaik elszörnyülködtek, amikor hallották, hogy Romániában egy háziorvosnak mennyi mindent kell csinálnia.
A háziorvosok száma kielégítő, nincs hiány, de tény, hogy a derékhadat az idős generáció adja – értékelte a helyzetet Oltean Gyula csíkszentsimoni háziorvos, aki nyugdíjasként dolgozik tovább, és aki szintén úgy gondolja, idősödőben van a háziorvosi szakma. Véleménye szerint ahhoz, hogy fiatal orvosokat vonzzanak a praxisokba, jobban meg kellene őket fizetni, ugyanakkor az önkormányzatoknak is segíteniük kell, például a rendelők felújításával. Van olyan háziorvos is, aki úgymond kineveli az utódját, oly módon, hogy még aktív időszakában fiatal kollégát alkalmaz a praxisába. Így tett például Bokor Márton csíkszeredai háziorvos, aki bár nem vonul még vissza, már megosztja munkáját egy fiatal orvossal.
A Csík térségében dolgozó fiatal háziorvosok egyike Törzsök Tibor. A Csíkdánfalván dolgozó háziorvos helyzete annyiban speciális, hogy a korábban ott tevékenykedett édesanyja praxisát vette át. Azt mondta, amúgy sem állt szándékában külföldre menni, még akkor sem, ha más szakterületet választott volna. Kollégái többsége idős, de vannak fiatal háziorvosok is a környéken – vázolta a helyzetet. Úgy véli, a háziorvosi praxisok között is vannak jó helyek, ahová pályáznának a fiatalok, az alapvető probléma viszont szerinte az, hogy sokan nem is keresik ezeket a lehetőségeket, hanem a fiatal orvosok egy része képzése végeztével eleve külföldre készül.
Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.
A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.
Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A szociális segélyezettek közül 155 érintettnek van hátraléka a csíkszeredai önkormányzat felé, köztük akad olyan is, akinek 40 ezer lejt meghaladó tartozása van. Amennyiben nem törlesztenek, elvágják a szociális juttatásukat.
Patthelyzetbe került a csíkcsicsói önkormányzat a közösségi szolgáltató központ építésével, amelynek befejezése már sokat késett, de a pénzhiány miatt sem tavaly, sem idén nem tudtak előrelépni. Most az államkincstári hitelre várnak.
Az Üveggyöngyvarázs elsősorban tudományos, de nyomokban összművészeti és közösségi fesztiválnak ad otthont augusztus 15–17. között a Mikó-vár. A rendezvény a tudomány emberközeli bemutatását tűzte ki célul.
Érdemes feljegyeznünk a naptárunkba augusztus utolsó szombatját: Magyarország legsikeresebb rockoperájának egyedülálló koncertváltozata érkezik a csíksomlyói hegynyeregbe. A koncerten a részvétel ingyenes.
A csíkszeredai fizetős parkolási övezetek több lakóövezetre történő kiterjesztéséről hirdetnek majd közvitát, amely megelőzi az önkormányzati képviselő-testület erre vonatkozó döntését. A változtatások lakossági igények alapján történnek.
Országos szinten az utolsók között volt a Hargita megyei könyvtár, amely nem rendelkezett saját épülettel. Mostantól azonban állandó „otthonra” lelt az intézmény, ugyanis hétfőn aláírta Hargita Megye Tanácsa a könyvtár épületére az adásvételi szerződést.
Összeütközött egy motorkerékpár és egy személygépkocsi Csíkszentkirály közelében hétfőn reggel. A baleset következtében a motoros megsérült, kórházba szállították.
szóljon hozzá!