
Fotó: Veres Nándor
Hargita megyében sem végzik el az egészségbiztosítási kártyák adatokkal való feltöltését és kiosztását a háziorvosok. Amint a háziorvosi szervezet vezetője rámutatott, egyrészt felesleges pénzköltésnek tartják most a kártyák bevezetését, másrészt pedig a gyógyítói munka kárára menne ezen tevékenység felvállalása.
2013. július 24., 12:322013. július 24., 12:32
2013. július 24., 20:062013. július 24., 20:06
A háziorvosok országos szervezeteinek vezetői a napokban tárgyaltak az egészségügyi tárca, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselőivel, azt kérve, ne varrják az orvosok nyakába a több millió egészségbiztosítási kártya kibocsátásához szükséges adatfelvételt, ezek ellenőrzését és érvényesítését – számolt be a Krónika. Tudósítása szerint az orvosok nem kívánnak a kártyákkal dolgozni egyrészt, mert ez az országos egészségbiztosító pénztár projektje, másrészt pedig mert időigényes eljárásokról lenne szó, ami időt a betegektől lennének kénytelenek elvenni.
A háziorvosi szervezetek képviselői azt is közölték a központi sajtóval, hogy a kártyák használatához szükséges leolvasó készülékeket sem vásárolják meg, ezt véleményük szerint a projekt részeként szintén a biztostónak kellene vállalnia. A műanyag egészségbiztosítási kártyákon a betegek adatai szerepelnek: név, egy húsz számjegyből álló egyedi kód – ami nem azonos a személyi azonosító számmal –, a vércsoport és Rh megjelölése, valamint az egészségügyi kórlap adatai. A tervek szerint a kártyákat 2011 januárjától kezdték volna gyártani, és havonta egymillió darab készült volna el, így mintegy 18–19 hónap alatt mind a 18,5 millió biztosítással rendelkező polgárhoz eljutott volna, a valóságban azonban az első kártyákat csak nemrég adták át.
Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosi Szövetség elnöke több szempontból is időszerűtlennek tartja az egészségbiztosítási kártyákat. „A kormány bejelentése szerint 2014-től a személyazonossági igazolvány az egészségbiztosítási adatokat is tartalmazni fogja, és szintén 2014-től kívánják bevezetni az elektronikus kórlapokat. Az évből már csak öt hónap van hátra. Miért kell most ezekre a kártyákra költeni?” – tette fel a kérdést a háziorvosi szervezet vezetője. Hozzátette, az elektronikus kórlapok biztonságosabbak lesznek, és sokkal több adatot tartalmaznak majd, mint a kártyák.
Soós Szabó Klára szerint az egészségbiztosítási kártyákat üzleti érdekek miatt akarják most bevezetni. „Sajnos úgy néz ki, megint arról van szó, hogy valaki üzleti elképzelésének kell érvényesülnie, és nem a rendszer áttekinthetőségét tartják szem előtt” – mondta. Leszögezte, Hargita megyében sem vesznek részt az orvosok az egészségbiztosítási kártya adatokkal való felöltésében és kiosztásában, ezzel ugyanis az egészségügyi ellátórendszer működése kerülne veszélybe, mert nem lehet a betegekkel foglalkozni, ha az egy betegre jutó amúgy is kevés időt adminisztratív feladatokkal töltenék.
A szövetség elnöke rámutatott, az ő szakmájuk az orvosi hivatás, működési engedélyt is erre kaptak a rendelők, nem pedig postási, illetve tisztviselői feladatok ellátásra. Azzal, hogy az orvosi rendelőket postafiókká akarnák átalakítani, a saját törvényeit, szabályait hágná át a kormány – mutatott rá a háziorvos. Hozzátette, a kártyákkal kapcsolatos feladatokat ráadásul a súlyos orvoshiány körülményei közepette kívánták a háziorvosokra átruházni.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
szóljon hozzá!