
Még nem teljes az átjárás a magán és az állami között. Bizonyos egészségügyi magánszolgáltatásokat csak 2023-tól, illetve 2025-től finanszíroz majd a biztosító
Fotó: Veres Nándor
Mégsem vehetik igénybe állami pénzen magánklinikák bizonyos szolgáltatásait ettől az évtől az egészségbiztosítással rendelkezők, a tervezett intézkedés bevezetését ugyanis ismét elhalasztották, ezúttal 2025-re. A döntés oka az, hogy a járványhelyzet kezeléséhez többletkiadások szükségesek.
2022. január 30., 21:572022. január 30., 21:57
Idén januártól tervezték bevezetni az egészségbiztosítási rendszerben azt az intézkedést, amelynek értelmében az egészségbiztosítással rendelkezők az ambuláns – tehát a járóbeteg-ellátás részét képező – egészségügyi szolgáltatásokat, laborvizsgálatokat is igénybe vehették volna a magánklinikákon.
A tervezet szerint ezeknek a szolgáltatásoknak a költségét jórészt az egészségbiztosítási pénztár költségvetéséből finanszírozták volna, a páciensek csak részhozzájárulást kellett volna fizessenek: a szolgáltatás alapára és a magánszolgáltató által megszabott ár közti különbözetet. Az egészségügyi reformtörvény részét képező intézkedés januári bevezetését azonban – mint ahogyan már megtörtént korábban – ismét elhalasztották, ezúttal 2025-re.
„Két intézkedést halasztottak el. Az egyik a magánklinikák esetében az egyéni hozzájárulás lehetőségének a bevezetése, amit a 2025-ös esztendő költségvetésének a jóváhagyásától számított 60 nap leteltéig halasztották” – tájékoztatott Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
„A tervezet szerint azok a szakorvosok, akik nem állnak szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral, írhatnának küldőpapírt klinikai és paraklinikai szolgáltatásokra, illetve ártámogatott gyógyszerrecepteket is. Ez korábban folyamatosan halasztódott, és most ezt is elhalasztották a 2023-as év költségvetésének a jóváhagyásától számított 60 nap leteltéig. Tehát ezek az intézkedések, amelyeket az elmúlt esztendőkben hoztak, egyelőre nem lesznek alkalmazva, ezeknek az alkalmazása eltolódik 2023-ra, illetve 2025-re” – magyarázta a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
Az utóbbi intézkedésnek az elhalasztását azzal indokolják a döntéshozók, hogy az egészségbiztosítási rendszerben a küldőpapírok és receptek kiállítása csak az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződésben foglalt szolgáltatások, illetve konzultációk eredményeként történhet, ezért az egységes informatikai rendszer nem ismerné fel és nem érvényesítené a rendszeren kívülről érkező küldőpapírokat és recepteket, ami ellenőrizhetetlenné tenné az egészségbiztosítási pénztár költségvetésében felmerülő kiadásokat.
Egyébként nem minden, az egészségügyi reformtörvénybe foglalt, magánklinikákra vonatkozó újdonság bevezetését halasztották el. Tavaly július elseje óta például a biztosítottak magánklinikákon is kezeltethetik magukat úgy, hogy az egészségbiztosítási pénztár kifizeti az intézménnyel szerződéses viszonyban álló magánkórháznak az adott szolgáltatásra jóváhagyott állami finanszírozást. A betegnek ilyen esetben az állami finanszírozás és a magánkórház szolgáltatásának az ára közti különbözetet kell fizetnie. A páciensek nem csak megyéjük egészségbiztosítási pénztárával szerződéses viszonyban álló magánklinikán kaphatnak ilyen ellátást, hanem az ország bármelyik magánkórházában, amely szerződést kötött valamelyik megye egészségbiztosítási pénztárával.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!