
Fotó: Bodnár Arthur
A romániai alacsony bérek, a pénztelenség, a sanyarú életkörülmények sokakat arra kényszerítenek, hogy külföldön keressenek munkát a jobb élet reményében. A munkaközvetítő irodák által felvázolt ígéretek csábítóak: többek között modern környezet a munkahelyen, 21. századi csúcstechnológia, magas fizetés. Ezzel szemben a valóság sokszor teljesen más képet mutat: lerobbant munkásszállók, mogorva bánásmód, alacsony bérek, ami számos esetben épp csak arra elegendő, hogy a messze idegenben szerencsét próbáló munkavállaló a hazaútját kifizesse.
2010. november 10., 16:312010. november 10., 16:31
A Maros megyei munkaközvetítő iroda hivatalos bejegyzési címén senkit sem találni
Magyarországon vállalt nemrégiben munkát – augusztus 23-tól október 23-ig – a Hargita megyei T. Zs., aki keserű tapasztalatait mesélte el portálunknak. Mint mondja, a munkaközvetítő iroda által bemutatott ígéretek csábítóak voltak, de az ígéretekkel ellentétben a kinttartózkodás ideje alatt lepusztult szállást biztosítottak, és végül annyi munkabért kapott, ami épp csak elegendő volt a hazautazáshoz.
T. Zs. elmesélte: egy Maros megyében bejegyzett munkaközvetítő irodán keresztül vállalt munkát a magyarországi Komáromban egy nagyvállalatnál. A Maros megyei munkaközvetítő iroda hirdetésére jelentkezett barátnőjével együtt az anyaországi munkára, és rajtuk kívül még sokan vállalkoztak a kinti munkára. Már Csíkszeredában, a buszra szálláskor meglepetések sora várta a kiutazókat, aláíratták velük a szerződést – amit nem tudtak rendesen átnézni –, és a felmondást is – magyarázta az ifjú T. Zs..
Hozzáfűzte: kiérkezve Komáromba, a munkába állásig még hatszor vizsgáztatták őket. Két hónapra 3000 lejes fizetést ígértek, aminek utólag csak a töredékét kapták meg. A szállásuk a gyár közelében kellett volna legyen Magyarországon, de végül Szlovákiában laktak, a gyártól eléggé messze. A szállón – ahol 64 embert zsúfoltak össze – sivár körülmények voltak.
„Naponta kellett az egérfogót cserélni” – vázolta a szállón uralkodó helyzetet a fiatalember. Étkezést is ígértek, végül hetekig éhezniük kellett, míg végül kaptak némi pénzt, amit táplálékra költhettek. A gyárban a munkakörülményekkel nem volt probléma, rendesen bántak velük. Ő azt fájlalja, hogy a munkaközvetítő iroda nem tartotta be ígéreteit, nem világosítottak fel senkit a részletekről és mind a mai napig nem fizették ki munkájukért az ígért összeget. A panaszos, akit a 0754/835596-os telefonszámon lehet elérni, keresi mindazokat, akik hozzá hasonlóan jártak, ugyanis fontolgatja a jogi lépéseket, egyúttal figyelmezteti mindazokat, akik külföldi munkavállaláson törik a fejüket, hogy körültekintően járjanak el.
A munkaközvetítő cég egyik alkalmazottját egy magyarországi telefonszámon értük el. Elmondta: voltak könyvelési problémák, de ebben az esetben félreértésről lehet szó, ugyanis a kifizetések megtörténtek. Pillanatnyilag is 500 aktív dolgozó van kint Magyarországon rajtuk keresztül, akik elégedettek – hangsúlyozta a munkaközvetítő iroda alkalmazottja. Hozzáfűzte: megtörténhet, hogy egyesek félreszámolják a fizetésüket, ugyanis hetente előleget adnak a munkásoknak, amit a végleges fizetésből utólag levonnak. A szállással kapcsolatban kifejtette, hogy az nem az ő döntéskörükbe tartozik.
A Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőség szóvivője, Daniela Bortoş elmondta: sajnálatos módon a külföldi munkavállalások során történnek olyan esetek, amikor a munkavállaló becsapva érzi magát. Ezeket az eseteket a munkaügyi felügyelőségen kell jelezni, hogy kivizsgálhassák. Mindig ahhoz a területi felügyelőséghez kell fordulni, amelynek hatáskörébe tartozik a munkaközvetítő iroda. Ebben az esetben a Maros megyei munkaügyi felügyelőség hivatott eljárni, mivel a munkaközvetítő cég Maros megyében van bejegyezve.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány meghirdette a Zöldövezet program 20. kiadását, amelyben összesen 850 ezer lejjel támogatják civil szervezetek környezetvédelmi projektjeit.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.
szóljon hozzá!