Címertárlat a Megyeházán

A Címer és pecsét a Székelyföldön elnevezésű tárlat a Hargita Megyei Tanács kezdeményezésére létrehozott Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport eddigi kutatási eredményeiből nyújt válogatást.

Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros, a munkacsoport tagja ismertette a tárlat anyagát. Szerinte szokatlan a kiállítás tárgyköre, Erdélyben legalább ötven éve nem rendeztek hasonlót. Rámutatott: ezekre a szimbólumokra minden időben szükség van, mivel a közösségi identitás erősítésében fontos a szerepük, és napjainkban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik irántuk.
A tárlat összeállítói nem csak a régi, hanem a 20., sőt a 21. századi címereknek is több pannót szenteltek. Bemutatták Keöpeczi Sebestyén Józsefnek a vármegyékről készült színes címerrajzait, ugyanakkor a ma használt hivatalos címereket, illetve az elfogadásra előterjesztett címerrajzokat is. Ez utóbbiak közül Csík áll a legrosszabbul – legalábbis erre lehet következtetni a tárlatot megnyitó Pál-Antal Sándor levéltáros szavaiból, aki szerint csíkiakat kellene egy kicsit szorgalmazni, hogy minden községnek megszülessen a törvény által is előírt címere és címeres pecsétje.

A Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport 2009 őszén alakult, de tagjai nem akkor kezdtek munkába. Valamennyien elismert szakemberek, akik több éve, évtizede kutatják a székely szimbólumok történetét, a napi politika viszont csak az utóbbi években ismerte fel az önazonosság jelképeinek fontosságát, és szentel nem csak figyelmet, de anyagiakat is az autonómiára törekvő székelység jelképeinek feltárására. A Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjai: Mihály János, Szekeres Attila István, Pál-Antal Sándor és Zepeczaner Jenő.

A megnyitón szép számban összegyűlt érdeklődők előtt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy a vándorkiállítással szeretnének Magyarországra is eljutni, és a székely szimbólumok bemutatásának folytatásaként pünkösdkor a székely zászlókat mutatják be a nagyközönségnek.