
A farkas nagy zabáló, de ugyanakkor nagy koplaló is – ha zsákmányol, nem tartalékol
Fotó: Péter Levente
Önerőből, egyesületi támogatás és pályázati finanszírozás hiányában folytat kutatást két háromszéki szakember a környékbeli farkaspopuláció életmódjáról és létszámának alakulásáról. Érdekes felfedezéseket tettek.
2025. október 20., 21:022025. október 20., 21:02
A kutatás négy éve kezdődött és még messze a vége. Nincs mögötte semmilyen szervezet, csak sok tapasztalat és állandó kíváncsiság, örökös kutatási szenvedély – ez az ami rokon az „elkövetőkben”: ők Sikó Barabási Sándor, Kovászna megye volt főállatorvosa, a megyei élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi hivatal nyugalmazott vezetője, és Péter Levente, a zabolai Mikes-birtok rangere, aki többszörösen díjazott természetfotós is.
A kutatás megkezdésekor Sikó még a Babeș-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán dolgozott a környezettudományi kar oktatójaként, Péter Levente pedig a tanítványa volt. Azóta mindketten elszakadtak az egyetemtől és függetlenként folytatják, amit elkezdtek.
Annyi segítséget kapnak, hogy ha analíziseket kérnek az egyetemi központoktól vagy külföldi laboroktól, akkor azok elvégzik a laborvizsgálatokat, mindössze annyi honoráriumért, hogy a publikált tudományos cikkekben megemlítik őket is.
Mint említettük, végleges következtetések még nincsenek, de az eddigi megfigyelések empirikus eredményeiből Sikó néhányat megosztott a Székelyhonnal.
A farkaspopuláció változása attól függ, hogy mennyi a zsákmányállat.
A farkasok rengeteg kutyát is elpusztítanak, főleg a téli-tavaszi időszakban, illetve olyan falkát is megfigyeltek, ahol az – ürülékvizsgálatok tanúsága nyomán – az eledel 10-15 százaléka kutya volt: láncról lerágott és kóbor kutyák egyaránt.
Talán nem köztudott, hogy amikor nincs elejtett vad, hetekig képes beérni csigákkal, bogarakkal, bogyókkal, erdei gyümölcsökkel.
Nehezen lephetők meg, nagy élmény, ha sikerül megpillantani, lencsevégre kapni őket
Fotó: Péter Levente
A farkas óriási területet bejár, 24 órában akár 100 kilométert is megtesz, attól függően, hogy mennyi a prédaállat. Ha van amit egyen, megmarad kisebb területen. Nagyvonalakban ugyanazt az útvonalat járja be, és bizonyos rendszerességgel visszatér egy területre.
A Sikó által elvégzett székletvizsgálat arra is kitér, hogy a kutyák zsákmányolása folytán az azokban élő paraziták is átkerültek a farkasállományba. Nem olyan mértékben, hogy kárt okoztak volna bennük, de az összefüggés nyilvánvaló volt: azokban a populációkban, amelyek az esztenáktól, emberi településektől messze éltek, ez kevésbé volt tapasztalható.
A farkasok többsége éhen hal, elsősorban a fiatal kölykök pusztulnak el két éves koruk előtt. Ez a jelenség felerősödött, illetve nagyon megcsappant az állomány akkor, amikor elfogytak a sertéspestis következtében kimúlt vaddisznók.
Bizonyos egyedeket lehet azonosítani a vadkamerák felvételei alapján, néha már beazonosító megnevezést is kapnak a farkasok: van köztük hosszúfarkú, bicegő, sánta, foltos stb. Az állomány egyedszámát viszont nem lehet megbecsülni, mert Erdővidék falkái átjárnak Hargita megyébe is és vissza.
– mondja Sikó. És mivel közeledik a tél, az is biztosra vehető, hogy többet fognak bejárni esztenákra, vagy a faluszéli gazdaságokba, és a kutyákra ezután is veszélyt jelentenek. Ha meg akarják védeni a házőrzőiket, legalább nézzék meg, ha a kutya nagyon ugat, hogy mi a helyzet – tanácsolja a kutató a gazdáknak.
Sikó Barabási Sándor számára nagy élményt jelentett, hogy egyszer, amikor a nagy havazásban egyedül járta az erdőt, meglepetésszerűen egy farkaspár tűnt fel előtte, majd nyugodtan továbbálltak. Egy másik alkalommal pedig
Tudták, hogy a farkas, ha muszáj, átmenetileg még csigákkal, bogyókkal is megelégszik?
Fotó: Péter Levente
Zárszóként Péter Levente vallomását idézzük:
„Sokat jártam a farkasok nyomában. Az évek során megtanultam, mit jelent farkaséhesnek lenni – nemcsak az ételre, hanem a túlélésre, szabadságra, a vadon lelkére éhezni. A farkas híres arról, hogy hatalmas távolságokat tesz meg, miközben fáradhatatlanul kutat zsákmány után. Talán épp ezért olyan nehéz követni: talán a szél rejti el a lépteit. Úgy hiszem, hogy
Természetfotósként haragszom rá, mert nem adja könnyen magát a lencsének. De éppen ezért tisztelem is: a farkast megörökíteni nem szerencse kérdése, hanem érdem – ki kell érdemelni a vadon bizalmát.”
Egy poszter közzétételével, hivatalos oldalán jelentette be a Netflix, hogy 2026 augusztusában folytatódik a Nobel-díjas Gabriel García Márquez leghíresebb regénye, a Száz év magány alapján készült sorozatadaptáció.
Nicușor Dan államelnök vasárnap koszorút helyezett el az 1989-es forradalom hőseinek fővárosi emlékművénél. Ilie Bolojan kormányfő pedig üzenetet tett közzé.
Két enyhe földrengés következett be vasárnap reggel Buzău megyében Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet.
Varázslatos mesék a gyerekeknek, megható szerelmi történetek és izgalmas krimik a felnőtteknek – az ünnepi időszakban számos tematikus olvasmány közül válogathatunk. Összeállításunkban a székelyföldi könyvtárak karácsonyi ajánlójából mazsolázunk.
Vasárnap kezdődik a csillagászati tél, a napforduló délután 5 óra 3 perckor lesz. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben „hajlik el” a Nap sugaraitól.
Ezt a filmet három éve már láttam – futott át többször is az agyamon az Avatar most mozikba került Tűz és hamu (Fire and Ash) alcímet kapó, harmadik felvonásának nézése közben. Kritika.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
2 hozzászólás