a 2001/10-es törvény értelmében. Továbbá azt is megtudtuk, hogy a visszajuttatott ingatlanok száma 92, a kártérítésre javasolt kéréseké pedig 194. Azokra az ingatlanokra, amelyeket természetben nem lehet visszaszolgáltatni, a kártérítést egy bukaresti bizottság ítéli meg.

A kárpótlási dossziékat az ügyben illetékes polgármesteri hivatal állítja össze és továbbítja a bukaresti bizottságnak. Ezt követően polgármesteri rendelettel javasolják a kárpótlást az arra jogosult kérelmezőknek, az általuk benyújtott igazoló okiratok alapján. Az ingatlanok felértékelése és a kárpótlás kifizetése is a bukaresti bizottság hatáskörébe tartozik.

Ellentmondó jogszabályok

A 2001/10-es törvény rendelkezései miatt nem beszélhetünk egy, a polgárjogi törvénykönyv által előírt tulajdonjogi visszaigénylésről. A polgárjogi törvénykönyv 563. cikkelyének első bekezdése jogot ad a kártérítési követelésre, így a használat hiánya miatt felhalmozódott anyagi károk és az ingatlanban keletkezett károk megtérítésére. A 2001/10-es törvény 9. cikkelye azonban kizárja a kártérítés lehetőségét, ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingatlanokat abban az állapotban adják vissza, amilyenben a visszaigényléskor vannak.

Továbbá a 2001/10-es törvény első bekezdésének 4. cikkelye csupán a nem természetbeni visszaszolgáltatások kombinálását engedélyezi, a természetbeni visszaszolgáltatás és a kártérítés kombinációját nem. Emiatt egy különleges,

amely nem csak eljárásjogi szempontból, de anyagi szempontból is felülírja a polgárjogi törvénykönyv rendelkezéseit. Ez miatt nem lehetséges a kár megtérítése közigazgatási úton.

A 2001/10-es törvényt a szükség szülte, ugyanis a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát elárasztották a visszaszolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok, és a bíróság megállapította ezekben az esetekben az alapvető emberi jogok megsértését. Emiatt a kártérítés megszerzése csupán bonyodalmas úton lehetséges: első lépésként be kell perelni az államot, az alkotmánybíróságtól kell kérni a törvénycikkelyek alkotmányellenességének megállapítását.

Amennyiben ezúton sem sikerül a jogoknak érvényt szerezni, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához kell fordulni, amely az emberi jogok európai egyezménye alapján állapíthat meg jogsértést és kötelezheti a román államot a kár megtérítésére.