„Nem vagy egyedi, ha egy trendet ügyesen másolsz” – véget ért a Design Week szakmai része

A dizájn hét csütörtökön kezdődött a nagy érdeklődés közepette megtartott divatbemutatóval, amelyen órák alatt elfogyott az elővételben megvásárolható 200 belépő.

„Arra törekedtünk, hogy olyan alkotásokat mutassunk meg, amelyeket nálunk nem nagyon van alkalom látni, a helyi divattervezők munkáit pedig állandó kiállításon mutatjuk meg.
A divatbemutató nagy megelégedésünkre nagyon sokszínűre sikeredett:

A Design Week is halad a korral, ezt demonstrálta az a kis robot, amelyik mesterséges intelligenciát testesítette meg és szakértőként elemezte a divattervezők kifutón megjelenő alkotásait.

Ami az AI-t illeti – aminek etikus vagy etikátlan használatáról Salat-Zakariás Csaga a pódiumon beszélgetett Balázs Áronnal és Takács Kató Kata jogásszal – használata teljesen rendben van addig, az emberi kreativitást segíti. Nem baj, hogy már nem kell órák hosszat kézzel rajzolgatni a skicceket, de

– szögezte le a sepsiszentgyörgyi dizájner.

A dizájn csak szükséges rossz vagy hozzáadott érték?

A rendezvény első négy napja számos szakmai beszélgetésnek, előadásnak adott teret, többek között például Kelemen Attila marketing- és kommunikációs szakember számolt be tapasztalatairól,. Kiderült, a székelyföldi vállalkozók csak vészhelyzetben, tűzoltásként veszik igénybe a dizájnerek munkáit, például akkor,

• ha céget indítanak és „gyorsan kell egy logó”

• kiállításra készülnek

• nem úgy mennek az eladások, ahogy kellene

• nem érti a célközönség a termékek, szolgáltatások piaci értékét

• nem tudja magából a cég kihozni a maximumot.

A formatervezés, illetve az arculattervezés viszont egy komplex folyamat, amely a célközönség igényeinek, ízlésének felmérésén alapul, erre alapozva lehet felépíteni egy stratégiát, majd annak működését tesztelni, finomítani. Ezeken túl is sok szempontot kell tiszteletben tartani egy brand megtervezésekor, ami a laikusnak eszébe sem jutna:

Jó, ha a dizájn jelentést hordoz, felismerhető és könnyen kezelhető-alakítható a különböző felületekre, egységes és koherens. Ennek gyakorlati példáit is láthattuk vasárnap este Kolcsár Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatójának előadásában, Porcsalmi Balázs által pedig bepillanthattunk az idei hoki-világbajnokság arculatának kialakulásába is. A megrendelők azt kérték, hogy

• a sporteseményt közösségi, szórakoztató rendezvényként mutassák be,

• miközben minden célcsoportnak magáénak kellett éreznie a vébét: a hazai szurkolóknak, a (még) nem szurkolóknak, a szponzoroknak, a külföldieknek, stb.

Az eszmecseréken túl nagy érdeklődésnek örvendtek a workshopok is: a gyerekek nyomtathattak 3D-ben, részt vettek társasjáték-műhelymunkán, a nagyobbak animációt készíthettek Pál Vendellel és linómetszetet Jánosi Ágival.

Az interaktív rendezvényekét magába foglaló hétvége elteltével már „csak” a kiállítás látogatható a dohánygyárban. Várja a látogatókat

• egy designtörténeti kiállítás, ikonikus ülőalkalmatosságok a XX. század elejétől napjainkig, pl. Mackintosch létrás széke, Marcel Breuer csővázas fotelje

• plakátkiállítás, melynek darabjai mellett a QR-kódott beolvasva megelevenednek a grafikák alakjai

A dohánygyár tereit sokat finomították, modernizálták a paravánokkal, az ipari csarnokokban másképp nem érvényesültek volna a dizájner darabok. Ezt is szakértőre bízták, György Árpád Hunor dolgozta ki a részleteket.

Csütörtök estétől vasárnapig mintegy 500-an nézték meg a kiállítást.

Mindet összevetve elmondható, hogy évről évre szép, kidolgozott anyagot hoznak a kiállítók, de ezek között többségben vannak a művészeti egyetemek – sajnos a helyi dizájnerek nagyon nehezen megmozdíthatók – vélekedett a főszervező.

„Idén nagyon sok munkát kaptunk, sokkal nagyobb az érdeklődés, mint az eddigi években, sokan akarnak a Dizájn-hét részesei lenni, de főleg az egyetemek jönnek és külföldi tervezők, a helyiek meghúzódnak. Pedig nekünk

Ami nem változik, hogy a kiállítók ezután is „képzett szakemberek lesznek, akiknek van mondanivalójuk – szögezte le a főszervező.

„Mindennapi szinten találkozunk azzal, hogy a tervezőprogramokat használó, online képződött amatőrök formatervezőknek, divattervezőknek titulálják magukat. Pedig nem hiábavaló az öt évnyi egyetem: kell egy művészeti alapképzés ahhoz, hogy alkosson és tervezzen valaki. Az egyetemen megtanulunk egy kritikus szemléletet, ugyanakkor az újban és régiben gondolkodást.