Az állam által biztosított finanszírozás leveszi a terhet az önkormányzatok válláról. Ugyanakkor rámutatott: alkalmazási módszertan hiányában egyelőre fenntartásokkal kell kezelni a szóban forgó kormányrendeletet, hiszen még nincs leszögezve, hogy a központi költségvetésből biztosított finanszírozás hogyan is fog működni. „Miután ez letisztázódik, azt követően lehet érdembeli következtetéseket levonni” – fogalmazott.

Kérdésünkre, hogy a rendelet megoldhatja-e az évek óta tapasztalható bölcsődei helyhiányt Csíkszeredában, Füleki leszögezte, bár idén túljelentkezés volt, a tavalyi tanévben maradtak üres helyek, az önkormányzat által indított tipegő csoportoknak köszönhetően. Egyelőre nem lehet pontosan kiszámolni, hogy hány helyre is lenne szükség – mondta.

Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő azt emelte ki, a tervezett módosításnak akkor lesz pozitív hozadéka, amennyiben a szaktárca kellő mennyiségű finanszírozást tud rá fordítani, hiszen

Viszont egyelőre még semmi sem világos, az alkalmazási módszertan hiányában – húzta alá. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak kifejtette, a következő tanévtől hatályba lépő módosítás egyik hatalmas előnye, hogy

Kiss Imre ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmet, hogy aggódva várják az alkalmazási módszertant, mert nem szabadna, hogy a fejkvótarendszer áldozatai legyenek a bölcsődék, oda is begyűrűzzön az oktatási minisztérium folyamatosan szorgalmazott megszorításos politikája. A bölcsődékben egyértelműen magasabb lesz a fejkvóta, de esetükben fokozottan figyelni kell a szolgáltatás minőségére, ott már nem lehet egy takarítóval vagy egy dadával kevesebb – szögezte le az oktatási szakember.

Kövér Katalin, a csíkszeredai bölcsőde igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a rendelet életbe lépése után a minisztérium szabja meg a bölcsődei helyek számát, nem az önkormányzatok. Az igazgató szerint azt követően nagyobb lehetősége lesz arra, hogy újabb tipegő csoportok létrehozására, vagy a meglévő bölcsődei helyek számának bővítésére.

– fogalmazott.